A mai török nyelvek ágai

Full text search

A mai török nyelvek ágai
Oguz nyelvek: oszmán-török, azerbajdzsáni vagy azeri (Iránban is több millió), türkmén és 2-300 000 ortodox vallású gagauz (Moldova, Ukrajna, Románia és Bulgária).
Turki nyelvek: üzbég (Üzbegisztánban és a szomszéd országokban), ujgur (Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán stb.).
Kipcsak nyelvek: tatár (a Tatárföldön kívül sokfelé Szibériában), a krími tatár (Szibériából és máshonnan visszatelepülve), baskír, kazak, kirgiz, nogaj (szétszórtan a Kaukázustól északra), balkár, karakalpak, karacsáj főként a megfelelő autonóm köztársaságban, illetve autonóm területen, karaim (zsidó vallásúak nyelve) néhány ezer beszélővel Litvániában, Lengyelországban és Szentpétervár környékén.
Szibériai nyelvek: hakasz, csulimi tatár, ún. altaji, tofa vagy karagasz, tuvai stb.
Jakut ág: a jakut mint az ág egyetlen tagja az illető autonóm köztársaságban.
Csuvas ág: a megfelelő autonóm köztársaságban.
A mai nyelveken kívül a 7. századtól kezdve számos ma már nem élő török nyelveket beszéltek, amelyek nyelvtörténeti szempontból két csoportra oszlottak: a köztörök és a csuvasos nyelvekre. Az utóbbiak közül ma már csak a csuvas él, de ilyen volt a kazár. A többféle bolgár nyelv maradványa a mai szláv nép és nyelv neve. Az avarok nyelve valószínűleg szintén török volt. A Duna-tájon létesített hajdani birodalmukat Nagy Károly rombolta szét a 9. század elején. A magyarsággal a kazárokon kívül a kunok és a besenyők érintkeztek.
Az ázsiai törökök kezdetben az arámira visszamenő írással írtak, vagy véstek sziklába rövid szövegeket. A mi hajdani rovásírásunk végső fokon abból ered. Az iszlám terjedésével a törökök kevés kivétellel áttértek, és az arab írást is átvették, az iszlám liturgia útján pedig számtalan arab-perzsa kölcsönszó került nyelvükbe. Törökországban a húszas években Kemál Atatürk kezdeményezésére áttértek a latin betűkre, egyben intenzív nyelvújítás során sok perzsa-arab szót iktattak ki. A Szovjetunióban az októberi forradalom után először latin írásmódot alkottak a török népeknek is, majd a harmincas évek végén cirill betűkkel váltották föl egyben eloroszosítva a műveltségi szókincset. A szovjet rendszer összeomlása után a török (és más) népek valószínűleg latin vagy arab betűket fognak használni. Azerbajdzsánban a latin ábécés reform már megkezdődött.
A török népek embertani alkata nem egységes, a távolkeletiek mongolosak, a többiek, főképp az oszmán-törökök európai jellegűek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi