Kaukázusi nyelvek
Kaukázusi nyelvek
E 38 nyelvet, amelyeket gyakran nyelvcsaládként foglalnak egybe, hatmillióan beszélik. Két nagyobb csoportra oszlanak: a déli és az északi nyelvekre (ez utóbbiaknak is több alcsoportja van). A déli nyelvek összefoglaló saját neve kartveli. Ez áll a grúzból és két tőle kevéssé különböző változatából: megrel (migrel) és csán vagy láz. A grúz az 5. század óta irodalmi nyelv saját írással, több, mint két és félmillió ember anyanyelve, Grúzia államnyelve. Az északi nyelvek sem a déliekkel nem rokoníthatók, sem egymás közti genetikus kapcsolatuk nem áll szilárd alapokon. A legtöbb észak-kaukázusi nép iszlám vallású, korábban arab betűket használt az írni-olvasni tudó réteg. A szovjet uralom alatt cirill írást vezettek be. Az északi középső csoportból a csecsen és az ingus egymás közt jól érthető nyelvek. Az északnyugati csoportban a cserkesz, az abház és az ubih bizonyára közös eredetű, többé-kevésbé egymás közt is érthető. A cserkeszt hatszázezren beszélik a Kaukázusban, legalább annyian Törökországban, és irodalom is kialakult rajta. Az ubih ma már holt nyelv. A kaukázusi nyelvek ragozók, hangrendszerükben igen sok mássalhangzó és kevés magánhangzó van. Embertani jellegükben európaiak, erre a kaukázusi név is utal, amelyet korábban a fehér alrasszra alkalmaztak.
