Az ugor nyelvrokonság bizonyítékai
Az ugor nyelvrokonság bizonyítékai
Noha a közös vonások mennyiségileg nem számottevőek, mégis perdöntőeknek bizonyulnak, ha tudjuk, hogy a nyelvi leírás valamennyi szintjében, tehát a hangrendszer alakulásában, a grammatika területén, s a szókincsben is megmutatkoznak. A hangrendszerben lejátszódott közös változást például a finnugor korból örökölt sziszegő (szibiláns) mássalhangzók sorsának alakulása mutatja: a finnugor *s (= magyar sz) és *š (= magyar s) mindhárom nyelvben (egy közbülső *s hangon keresztül) egyaránt *ϑ réshanggá (angol th) változott, ugyanakkor a finnugor jésített ejtésű *s’-ből s lett. Az előbb említett ϑ a későbbiekben a magyar szavak elején eltűnt, az obi-ugor nyelvekben viszont t-vé, illetőleg l-lé lett: ősz ~ vog. tüks, egér ~ vog. täηkör ~ osztj. teηk
r. Az utóbb említett *s’ > s változás pl. a szem (~ vog. säm ~ osztj. sem) szavunkban tükröződik. A honnan kérdésre felelő ablatívuszi eset -l ragja ugyancsak ugor kori fejlemény: alól, körül, vog. kotl, χotl ‘ahonnan’, osztj. t
lta ‘innen’, stb. Árulkodó a birtokos személyjel helye is a névutókban, azaz pl. az utánam (ut+án+am) szerkezetben az (a)m végződés ugyanúgy a tő+esetrag után áll, amiként a vogulban (äm j
rt+l+m ‘velem’) vagy az osztjákban (ma χs+aj+em ‘hozzám’).
r. Az utóbb említett *s’ > s változás pl. a szem (~ vog. säm ~ osztj. sem) szavunkban tükröződik. A honnan kérdésre felelő ablatívuszi eset -l ragja ugyancsak ugor kori fejlemény: alól, körül, vog. kotl, χotl ‘ahonnan’, osztj. tlta ‘innen’, stb. Árulkodó a birtokos személyjel helye is a névutókban, azaz pl. az utánam (ut+án+am) szerkezetben az (a)m végződés ugyanúgy a tő+esetrag után áll, amiként a vogulban (äm jrt+l+m ‘velem’) vagy az osztjákban (ma χs+aj+em ‘hozzám’).
A közös, ugor kori eredetre visszavezethető szavak száma meghaladja a másfél százat, közöttük olyan elemekkel, mint a lótartás terminológiájának vagy a vallási hiedelmek nyelvbéli kifejeződésének szavaival. A ló (~ vog. lu ~ osztj. luw), nyereg (~ vog. näwrä ~ osztj. noger), fék (~ vog. pec ~ osztj. päk), kengyel (kengy- előtagja ~ vog. k2ns ~ osztj. kenc ‘rénbőr cipő’), másodfű ló (vog. kit pum lu ‘két fű ló’) szavak, illetőleg szerkezet, a táltos (~ vog. t
lt ~ osztj. talt-) vagy a révül (~ vog. reg ~ osztj. r
w) is erre utalnak.
lt ~ osztj. talt-) vagy a révül (~ vog. reg ~ osztj. rw) is erre utalnak.
Az obi-ugorok lakóhelyei
