Az uráli nyelveket számos közös mondattani sajátosság köti össze. A legfontosabbak a következők: az állítmány lehet névszó és ige (kivételt képeznek a balti finn nyelvek és a lapp, ahol névszói állítmány esetén kötelező a létige kitétele). A jelző megelőzi a jelzett szót, s a ragozás során a jelző változatlan marad (a balti finn nyelvek és a lapp egyeztetik a jelzőt a jelzett szóval). A határozott és a határozatlan számnevek után egyes szám áll. Az uráli nyelvek a birtoklást nem egy ‘bír’ jelentésű igével fejezik ki, hanem birtokos személyjellel (m. házam, házad, mord. E kudom, kudot ua.) és részeshatározóval: m. Nekem jó lovam van.
Az alárendelt mondatokat az uráli alapnyelv korában többnyire mondat értékű igeneves szerkezetekkel fejezték ki. Ezek közül a legősibb a m. Madár látta kenyeret ettünk típusú. E szerkezetek gazdag mai rendszere mindenütt később alakult ki.
Egyes igék (hagy, marad, vész stb. jelentésűek) az indoeurópai nyelvektől eltérően nem lokatívuszt, hanem latívuszt vonzanak: m. odahagy, odamarad, odavész. Más igék viszont ablatívuszt vonzanak: m. A boltból vettem; Messziről látszik.
Az uráli ősnép legkésőbb Kr. e. 4000 táján két ágra szakadt: finnugorra és szamojédra.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.