JELEK ÉS JELRENDSZEREK (Voigt Vilmos)
JELEK ÉS JELRENDSZEREK
(Voigt Vilmos)
(Voigt Vilmos)
A szemiotika – jeltudomány. A jelek elméletével és felhasználásával foglalkozik. Három fő ágazata: szemantika (a jelek jelentése), szintaktika (jelek és jelsorozatok felépítése, összetétele) és pragmatika (a jelek használata).
A magyar nemzeti címer népművészetünkben is ismert motívum.Ormánsági sótartó (1914) fekete-sárga színben, kétoldalt virágokkal
Peirce jeltipológiai rendszere, Max Bense továbbfejlesztésében
Nemcsak a nyelvben találunk jeleket. Az írásjelekhez igen hasonlítanak a számjegyek, a hangjegyek, távolabbról matematikai, fizikai, kémiai képletek és sokminden más is. Az orvosok, gyógyszerészek által használt receptek, a szakácskönyvek és időjárásjelentések szövegei, sőt az álmoskönyvek, jóslások jelei, a közlekedési jelek, katonák rangjelzései, nemzeti lobogók, címerek mind-mind jelek. Jelként értelmezzük a betegségek tüneteit, viselkedésünk árulkodó mozzanatait, művészeti és irodalmi alkotásokat egyaránt. Szinte egyszerűbb volna felsorolni azt, hol nem találkozunk jelekkel, mint azt, hol kell a valóságot jelek segítségével felfogni, értelmezni.
A jelek rendszere
A jeltudomány és megnevezései
Mi a jel? Mi jel?
Jelosztályozások, jeltipológiák
Jelentés és együttjelentés: denotáció és konnotáció
A bioszemiotikától a társadalmi szemiotikáig
A nemzetközi és magyar szemiotikatudomány
