A mondatszókat követő beszédszakasz
A mondatszókat követő beszédszakasz
A mondatszók használatát fokozatosan a kéttagú közlések váltják fel: apa bú ’apa haragszik’, mama süsü ’mama vonatot hozott’, zseme mék ’tegyél föl még lemezt’, Ági bis ’Ági a vízben játszik’. Megkezdődött az ún. „Mi ez?” korszak, amely nyelvileg a főnevek (kettú ’kesztyü’, labba ’labda’, cánkó ’szánkó’, hóvijág ’hóvirág’) számának ugrásszerű növekedésével jár együtt. A toldalékok (végződések) közül elsőként általában a -t tárgyrag (babát, kutát, ’kutyát’), és az é birtokjel (anáé ’anyáé’, Andicsé ’Andrisé’) jelenik meg. Ezeket követik a határozóragok (-ban, -ben, -ra, -re, -hoz, -hez, -val, -vel, -nak, -nek, stb.), a többes szám jele (-k), néhány személyrag (vadok ’vagyok’, aludom ’alszom’, lábam, nézed), majd a többi toldalék. Megjelennek a háromtagú közlések is: mott adom lapát ’most adom a lapátot’, mék hamó Andisnak ’adj még enni Andrisnak’, Mártikának övé labdája?, másik tölpék aszanak ’törpék alszanak’.
A gyermek már sok szót és toldalékot ismer, ezeket egyre gyakrabban próbálja összekapcsolni. Közléseiben a szöveg összetartozását elsősorban a szavak egymásutánisága biztosítja, de a szavak egy része már tartalmazza az elsajátított toldalékokat is. Létrejönnek a kezdetleges mondatok, amelyek a táviratok stílusára emlékeztetnek. Ezért nevezzük e megnyilatkozásokat távirati stílusú beszédnek: Apa, szejeszne füjéje ’Apa tegyél cseresznyét a fülemre’; Ana, beütöttem, fáj, puszika ’Anya, beütöttem (a lábamat), ha adsz rá egy puszit, akkor nem fog fájni’, nem síl, szeletem ’ha a kisbaba nem sír, akkor szeretem’. A szavak tartalmi összetartozását a gyermek a beszéddallam segítségével is igyekszik kifejezni. Az egyes szavak hangsúlya még nem minden esetben kerül a szó elejére, hanem gyakran a szó végén jelenik meg.
A kisgyermek beszédértése kulcsszó-stratégia alkalmazásával működik: a hozzá intézett közlésekből igyekszik felismerni a legfontosabb szót (szókapcsolatot), majd a beszédhelyzet segítségével megpróbálja kikövetkeztetni a közlés tartalmát. A szavak megértéséhez az összes ún. felismerési kulcsra szüksége van; a fejlődés éppen abban mutatkozik meg, hogy sokszor hallott és használt szavak azonosításához egyre kevesebb felismerési kulcs válik szükségessé.
