A helyneveket nagyon sokszor földrajzi neveknek hívja a szakirodalom, s közéjük sorolja a világrészek, természetes vagy mesterséges vízállások és vízfolyások, térszínformák (hegyek, dombok, völgyek), művelt vagy műveletlen területek, települések, épületek vagy épületcsoportok, város-, és falurészek, utak, utcák, terek, közök, épületek (templomok, múzeumok) és műtárgyak (hidak, emlékművek, keresztek, kutak) stb. neveit.
A legkezdetlegesebb közösségekben is szükség van a környék pontos ismeretére, a névvel ellátható objektumok, tájékozódási pontok megnevezésére. A távoli múltban ennek legegyszerűbb módja az volt, hogy a folyót, patakot Víz vagy Ér, a föld emelkedését Hegy vagy Domb névvel jelölték. Amennyiben több is volt valamely hasonló dologból, akkor nagyságuk szerint: Kis-ér, Nagyér; elhelyezkedésük alapján: Fölső-halom, Közép-halom, Alsó-halom; tulajdonságukról: Fehér-tó, Sós-tó; alakjukról: Medve-tó, Szamár-hegy stb. megkülönböztető névelemet adtak. Így alakultak ki a helynevek szinte áttekinthetetlen alaktani és jelentéstani rendszerei, amelyek mindig jellemzőek a korra, amelyben keletkeztek, a névadókra, a névhasználókra, tehát bizonyos népcsoportokra, tájakra és nem utolsó sorban az elnevezett objektumokra. Elsősorban ez utóbbiak alapján szoktuk számbavenni a helyneveket.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.