Költői-írói pályakezdését a korszak irodalmi vezérével, a magyar jakobinus mozgalomban való részvétele miatt börtönviselt Kazinczy Ferenccel való kapcsolata határozza meg. A barátjával, Szemere Pállal együtt írt Felelet a Mondolatra c. munkával bekapcsolódik a „széphalmi mester” nyelvújító mozgalmába, költőként és a két legnagyobb kortárs magyar lírikus kritikusaként igyekszik érvényt szerezni a Kazinczy-féle „fentebb stíl” eszményének (recenziók Csokonai Vitéz Mihályról és Berzsenyi Dánielről), s végül Kazinczy ösztönzésére mélyül el a vallás bölcseleti kérdéseiben. A Töredékek a vallásról c. tanulmány azonban már a mesterrel való szembefordulás dokumentuma. Kazinczy a protestantizmus történelmi érdemeinek bizonyítását várja fiatal barátjától, Kölcsey a katolicizmus javára ítélkezik. Kazinczy elutasítja a felekezetek közötti unió gondolatát, Kölcsey az egység mellett érvel. A történetbölcseleti polémia mögött a vallásos élmény kétféle felfogásának ellentéte rejlik: Kazinczy szerint az Istenhez való viszony az individuumra tartozik, Kölcsey szemléletében Isten és a vallás a nemzeti közösség ügye. Lényegében a klasszika és a romantika emberfelfogásának a különbözőségéről van tehát szó, s amit ebben a tekintetben Kölcsey képvisel, az kétségtelenül a romantikát jellemzi. Hiszen éppen az lesz a magyar romantika egyik legszembetűnőbb vonása, hogy az abszolút értékek rangjára emeli, mintegy szakralizálja a nemzet fogalmát, s ezt teszi a politika, az erkölcs, és nem egyszer a művészet értékmérőjévé is.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.