Szokások és erkölcsök krónikása

Full text search

Szokások és erkölcsök krónikása
Különleges hely illeti meg a magyar nyelvű memoárok között Apor Péter (1676–1752) Metamorphosis Transylvaniae (1736) című írását, amelynek témája „Erdélynek régi együgyű alázatos idejében való gazdagságából e mostani kevély, cifra, felfordult állapotjában koldusságra való változása”. A szerző székelyföldi nemesifjú, aki katolikus nevelésben részesült, a nagyszombati jezsuitáknál szerzett jogi-bölcseleti diplomát, majd Küküllő vármegye főispánja lett. Bár a Rákóczi-szabadságharc idején nem állt be a kurucok közé, mégis gyanúba keveredett s közel két évet kellett a brassói börtönben töltenie.
Pályafutásával sok tekintetben elégedetlenül, hatvan éves korában írta meg visszaemlékezését, amely azonban nem a múlt eseményeinek elbeszélésére, nem önéletrajzi részletekre irányítja a figyelmet, hanem a 17. századi Erdély tárgyi világának, szokásainak, erkölcseinek megörökítésére vállalkozik. Ezt azonban korántsem csak a tradíciók tisztelete miatt teszi, noha ez is jellemző vonásai közé tartozik. Inkább azért fordul a múlthoz, hogy annál élesebb fénnyel tudja megvilágítani saját korának visszásságait és erkölcsi züllését, az idegen szokások „majmolását”, a „náj módi” követését.
Apor művének elsődleges érdeme, hogy leírásai életszerűek, részletezőek, a történeti néprajz hiteles forrásnak tekintheti őket. Családi ünnepségek, lakomák, táncok, kocsikázások, vadászatok, temetések, divatos öltözetek krónikája az ő műve, s mindez a múltat megszépítő egyéni látásmód aranyfényével vonódik be, a múltra visszatekintő mérlegelés emlékekké alakítja tárgyait, belőlük pedig egy eszményi világ bontakozik ki az olvasó előtt. Ehhez az eszményi világhoz viszonyul aztán minden, ennek fényében sápad el a romlott, kisszerű és silány jelenkor, így válik a múlt az írót övező környezet ellenpontjává. A Bethlen- és Rákóczi-kori független Erdély anyagi jóléte, kissé patriarkális társadalma, erkölcsi egyenessége szembesül itt a Habsburg-birodalom részévé süllyedt, súlyos adóterheket nyögő bürokrácia és korrupció által megrontott életével s ez a szembesítés tanulságos korrajzot eredményez. Nem kétséges, hogy múlt és jelen szembeállításában erős a sarkítás, de épp az egyéni vélekedés markáns kifejeződése miatt sorolható be Apor írása az erdélyi memoárirodalom alkotásainak oly sok egyéni változatot felvonultató sorába.
A barokk kori magyar emlékírás utolsó hajtása Bethlen Kata Önéletírása (1754), amely egy tragikus női sors megörökítése, így szerzőjét előkelő hely illeti meg a magyar nőírók nem túl népes táborán belül.

Cserei Mihály Históriájának egyik főszereplője: Teleki Mihály erdélyi kancellár

Erdélyi magyar főúri pár, 1667 (rézmetszet)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi