A Kilencek

Full text search

A Kilencek
A csoport költői: Győri László, Kiss Benedek, Konczek József, Kovács István, Mezey Katalin, Oláh János, Péntek Imre, Rózsa Endre és Utassy József. Jobbára valamennyien kanyargós életpályát jártak be, hogy a bölcsészdiplomát a nevelőtanárkodástól az újságíróságon át a diplomáciai szolgálatig hasznosítsák. Összekötötte őket a vidéki származás, a háborús lelki, családi sérültség, az ifjúi hév, és az a baloldali gondolkodásmód, amely a hatvanas évek végén a létező, rossz szocializmust e társadalmi formáció idealisztikus változatával szerette volna fölcserélni – a versek erejéből. 1969-es Elérhetetlen föld c. antológiájuk megjelenését a kulturális politika sokáig gáncsolta. A Nagy László – legfőbb mentoruk – 1967-es datálású szép előszavával végül mégiscsak kiadott kötet mintegy elválasztotta őket a korszak reprezentatívnak szánt, átpolitizált antológiájától, a jelentős tehetségeket is fölvonultató Első énektől (1968). Mindkét gyűjtemény az 1968-as nagy társadalmi földmozgás jele volt, a hatvanas évek végének különféle irodalmi tanácskozásaiba, egyezkedéseibe, fórumaiba, lapalapítási kísérleteibe ágyazva. Az Elérhetetlen föld II. – a változatlan egymást vállalás, de a már lazább személyes kapcsolat jegyében – 1982-ben hagyta el a nyomdát.

Utassy József az 1980-as évek elején...
Amiként a Hetek, a Kilencek tagjai sem törekedtek a csoporton belüli nyílt rivalizálásra, az olvasó számára egyértelmű hierarchizálásra. Utólagosan azonban maguk s nagyjából a kritika is úgy látja: Utassy József (1941–) a legsodróbb, legeredetibb nyelvi tehetségű, káprázatosan rímelő, legszuggesztívebb poétájuk. A petőfis, József Attilá-s hangtól a magyarba ültetett, összecsengő haikuig haladt. A korai zengés, az „én, akit a remény ága renget” tudata, a „márciusi gyermek” reményittassága a nagy társadalmi csalódások, a betegség, majd egyetlen fiának elvesztése nyomán az Isten elleni haragba, magamegtartó méltóságba, elvontabb mindenségköltészetbe váltott.
Rózsa Endre (1941–1995) alkotta meg a „történelemszünet” sokat idézett versszavát. Ezzel jelezte, hogy társadalmilag légüres térben, kiüresedett eszmében kell költővé lenniük. A korai betegség nála is nosztalgikus hangváltást okozott, őt is megbabonázta a (már-már alig japános) haiku. Kiss Benedek (1943–) úgy érte be a dalforma kizárólagosságával, hogy hetyke világszemléletének és megcsöndesülő szemlélődésének elégséges, eredeti kerete legyen a súlyosságában is barátságos ritmika. Kovács István (1945–) a műfordítás, a tanítás, a tanulmányírás és a diplomáciai külszogálat közepette is formakereső, lehetőleg a ritkább és nehezebb megoldásokat választó költői énjét, tépettebb versalakjait őrzi.
A líra és a próza (sőt még a dráma) együttéltetésére leghatározottabban Mezey Katalin (1943–) és Oláh János (1942–) törekedett. Mezey pótolhatatlan irodalomszervező is. Minden írásában, megnyilvánulásában a jobbító szándékú, makacs egyenesség dominál. Oláh – Kovács István mellett – a csoport legmodernebb versfelfogású költője, aki versben a tömény gondolatiságot, epikában a hűsen szétáradó, meditatív időkezelést favorizálja. A groteszkum iránt Péntek Imre (1942–) mutatja a legnagyobb fogékonyságot. Szóhasználata, rímtechnikája, summázata is sokszor meghökkentő; igazi vagabundus. Győri László (1942–) költészetére viszont a megállapodott, okos komolyság jelzője illik. Ifjan is tudta fékezni nem csekély lendületét, és éretten is tud lélekben ifjú lenni. Konczek József (1942–) egyetlen versformánál sem cövekelt le, s ez éppúgy erénye, mint hibája. Életműve ezért is tűnik szórtabbnak, publicisztikusabbnak.

Veress Miklós

A Pokolból jövet c. Utassy-kötet 1981-ben jelent meg

Az Elérhetetlen föld. Kilenc költő versei c. antológia előszavában Nagy László ezt írta: „Csak a vers fontos. A vershez sokféle erő kell. Én a jövőre nézve is: hiszek az ő erejükben.”

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi