A kabaré és az operett

Full text search

A kabaré és az operett
A századforduló magyar színházi struktúrája, a színészképzés rendje, a vendégjátékok gyakorlata sok érdekességgel és változással szolgált. A színpadi műfajok családjának Magyarországon a 20. század legelejétől lett tagja a kabaré, és a századelőn élte virágkorát a magyar operett.
A francia cabaret szó kocsmát jelent (eredetileg pedig a több részes hidegtál fölszolgálását). Mint neve is mutatja, e rövid, zenés és prózai műsorszámokból álló, „sokfogásos” színpadi forma Franciaországból terjedt el Európában. Olaszország és Spanyolország alig fogadta be, de Németország, valamint a közép-európai régió a maga arculatára alakította, míg az angolszász nyelvterület revük, varieték változataiban, a music-hallok műsorán éltette tovább.
Budapest első magyar nyelvű kabaréja, a Tarka Színpad 1901-től igyekezett fölszítani a közönség eleinte lanyha érdeklődését. Első kabarénk nem volt hosszú életű, és önállóságának feladásával is csupán pár évig húzta ki. Ennek ellenére a „könnyű műfaj” hamarosan kivívta jogait, és 1910 tájt már első aranykorával kápráztatta el rajongóit. A hanyatlás ugyanilyen gyors volt. Nagy Endre (1877–1938) író, a legendás konferanszié 1918-ban már „eltemette” a kabarét. Az 1922-ben visszatekintő Kosztolányi optimistább, és még a Max Reinhardt kezdeményezte német kabarét, sőt a francia „szülőhelyet” is lekicsinyli: „A mi kabarénk nem a montmartre-i diák-csapszékek friss szellemességét és bájos kajánságát szólongatja, mint a párizsi, nem véres, nem halálos, nem idegcsigázó, mint a berlini, nem tüntet idétlen, kispolgári léhaságával, mint a bécsi. Kezdettől fogva igényesebb volt, fényesebb és kényesebb, irodalmibb mindegyiknél. Egy kis nép szellemi fényűzésével rendeztük be. Alig van kitűnő írónk, akinek neve ne szerepelt volna műsorán, s ezt ne tekintette volna megtiszteltetésnek...” Ez utóbbi sorban Ady, Karinthy, Heltai, Molnár Ferenc neve a legcsillogóbb.
A kabaré máig befolyásolja a magyar vígjátékot, tragikomédiát. Olykor jótékonyan, mint Örkény Istvánnál – máskor kevésbé színvonalasan. Mivel az abszurd dráma és a groteszk műformák dramaturgiája is épít rá, a kabaré mai, történeti távlatú megítélése eléggé összetett.
Az operett – évszázados készülődés után – Jacques Offenbach átütő sikerei révén 1855-ben vívta ki a színpadi polgárjogot, műfaji sokszínűségével, harsány humorával, opera-parodizáló szabadosságával. A magyar operett a bécsinek eredt a nyomába. A Király Színház 1903-ban történt megalapításától mintegy másfél évtizeden át volt a műfaj fő fészke. Legkiemelkedőbb produkciója az 1904. november 18-án műsorra tűzött Kacsoh Pongrác-daljáték, a János vitéz, mely 689 előadást számláló szériát ért meg. Bár a mű végül is nem nagyon hasonlított rá, mégis magas irodalmi remekművel, Petőfi Sándor elbeszélő költeményével érintkezett. Huszka Jenő, Szirmai Albert, Jacobi Victor az operett nagy komponistái – és Kálmán Imre, többek között a műfaj legklasszikusabb magyar darabjával, a Csárdáskirálynővel (1916. november 3-án tapsolhatta meg először a Király Színház publikuma).
Az operett 1920 után súlyos, 1950 után végzetes térvesztést szenvedett, elavult. A zenés játékok, a musicalek, a rockoperák léptek a helyébe – ám akárcsak a kabaré, napjainkig érezteti pozitív és negatív hatását is a magyar dramaturgiában (nemcsak a zenés színházakban).
A Thália Társaság dokumentumaiból
Benedek Marcell levele Bánóczi Lászlóhoz és Lukács Györgyhöz (részlet)
Heidelberg, 1904. július 12.
 
Az istenfátokat!
Engem tudvalevőleg nem idegesít az ablaküveg karmolása, de a csökönyös butaság, ha az embert nem akarják megérteni, igen. A Vatert [Strindberg: Az apa] én is tartom olyan jó darabnak, mint ti, nekem ne magyarázgassátok. Szász Zoltáné is lehet jó. De tessék egymás után adni ezt, végül betetőzni a Berlinnek is magas Michael Kramerral, mindezt a hülye budapesti közönségnek egyszerre beadni, mellyel ti, úgy látszik, engem azonosítotok, és rajtam kezditek a nevelést, sőt engem talán hülyébbnek tartotok nála, mert nekem magyarázzátok a Vatert, neki meg előadjátok Kramert, hát ez sok, kedves fiaim, ez őrültség! Én sem akarok sorozatos előadásokat a Tháliában, de nem tartom föltétlenül szükségesnek, hogy egy éven belül megbukjunk, és ti isteni fölénnyel lehülyézzétek a közönséget, amiért egyszerre nem vette Strindberget, Szászt, Hauptmannt...

Kabaré-színlap a századelőről

A csárdáskirálynő filmváltozata is nagy siker volt. Balról: Anna Moffo, Psota Irén, mögöttük: Szombathy Gyula, Latinovits Zoltán, Balázs Péter

Nagy Endre karikatúrája

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi