A századelő szellemi és irodalmi megújulásának „faltörő kos”-a – miként önmagát A magyar Pimodán című esszéjében nevezi. Gondolkozásban és poézisben legjobb kortársait néhány esztendővel megelőző költő, s ugyanakkor újság- és tárcaíró, illetve esszéista.
Az 1877-ben született Ady Endrének ifjúsága éveiben a pályaválasztás nehéz dilemmáival kellett megküzdenie. Szülei, főként apja szándékainak eleinte igyekezett megfelelni: beiratkozott a debreceni jogakadémiára. De nem sokáig bírta, nem vonzotta a jogászkodás révén elérhető közigazgatási rang (szolgabíróság) apai „álma”. Vonzalma, hivatástudata, költői elképzelései az újságcsinálás műhelyeibe csábítják: 1898 őszétől Debrecenben, Nagyváradon, majd Budapesten több napilap munkatársa volt. Élete jelentős hányadát Érmindszenten, Párizsban és Budapesten töltötte, amelyet csak időnként szakított meg néhány utazás és hosszabb-rövidebb szanatóriumi tartózkodás. Saját lakása – élete utolsó éveit, Boncza Bertával kötött házassága idejét kivéve – sohasem volt. Bérelt szállásokon vagy hotelszobákban élt.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.