A harmincas években rendszeressé vált és kiteljesedett publicisztikai tevékenysége. A Pesti Napló, a Magyarország, Az Est hasábjain közölt napi cikkeiben az értelem nevében emel szót a terjeszkedő hitlerizmus ellen. Következetesen bírálja a magyar valóság veszélyes változásait és az emberi magatartás majdnem észrevétlen, hétköznapok során jelentkező torzulásait. Bár indulásától kezdve verselt, paródiáinak sikere miatt – s a világháborús éveknek tulajdoníthatóan is – versíró kedve korán alábbhagyott. A húszas évek közepétől ír újra egyre gyakrabban költeményeket. Nem mondhatom el senkinek címmel 1930-ban jelenik meg első verseskötete. Már ekkor rátalál a lírájára oly jellemző „félhosszú versre”, amely általában zaklatott hanghordozású, prófétikus igehirdetésre emlékeztető szabadvers. Az életműben fontos szerepet játszó cirkusz-motívum a versekben is felbukkan. A prófétaszerep és a kudarcokkal való kíméletlen szembesítés az Üzenet a palackban költői-emberi elszámolást készítő költeményeiben teljesedik ki (Számadás a tálentomról, A reformnemzedékhez, Karácsonyi elégia). A kor divatos kérdésére, hogy van-e túlvilági élet, Mennyei riport c. regényével válaszol. A harmincas évek politikai, ideológiai törekvéseit időutazás formájában veti össze az európai kultúra és civilizáció nagy örökségével. Az ő túlvilágának színtere ugyanis az emberiség múltja, maga a történelem, az erről szóló tudósítás pedig a pokoljárás beszámolójává válik.
Karinthy Frigyes a Parisette kávéházban
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.