Alakváltozások és műfajváltások
Alakváltozások és műfajváltások
Temérdek humoreszkjében, vidám jeleneteiben, szatirikus írásaiban (Görbe tükör, Grimasz) rendre szétszedi, kiforgatja a szavakat, új értelmet keres kiüresedett tartalmaknak. Az ő számára a nyelv nemcsak eszköz, hanem műalkotás is. Kevés íróról mondható el, még a legnagyobbak közül is, ami róla igen: anyanyelvét gazdagítja. „Bemondásai” gyakran idézett köznyelvi szólásokká kerekednek. A magyarul értő azonnal tudja, az is, aki nem olvasta, hogy mit jelent, ha „röhög az egész osztály”, ha „lógok a szeren”, ha „magyarázom a bizonyítványom”, ha „minden másképpen van”. Az első világháború idején jelenik meg az iskolai élményeket felelevenítő, lírai fogantatású karcolatgyűjteménye, a Tanár úr kérem. Karinthy nem volt éppen eminens nebuló, sőt meg is bukott a gimnáziumban. Már elemista feljegyzéseiből kitűnik, mennyire elégedetlen az oktatással. Tantervekbe nem szorítható, fegyelmezetlen intellektusa nem leli helyét az iskolapadban. Ezért írhat olyan megértéssel, rokonszenvvel a rossz tanuló feleletéről, s az osztályban elkövetett csínyekről. A Tanár úr kérem karcolataiban máig élő, klasszikus alaphelyzetek megrajzolásával, a diákélet örök típusaival ajándékozza meg az olvasót.
Mint a racionalizmus és a humanista eszmék híve, aki hisz az ész hatalmában és a logikus érvelés módszerében, következetes pacifistaként tiltakozik a háború és minden diktatúra ellen, de nem „politizál”, hanem íróként fejti ki álláspontját. A Holnap reggel c. színművében az emberiség megmentése vagy elpusztítása a tét, az Utazás Faremidóba kisregényében Gulliver éppen a világháború kitörése miatt száll ismét hajóra. A Krisztus és Barabbás példázatát tartalmazó háborúellenes publicisztikáját „Háború és béke” alcímmel adja ki. Éles szemmel látja kora problémáit, s a maga módján megoldást keres az ellentmondásokra. A bűvös szék c. egyfelvonásosának alaphelyzetével az abszurd dráma nemzetközi nagymesterét, Ionescot jóval megelőzi. H. G. Wells tudományos-fantasztikus munkáinak méltó magyar párja a Faremidó és a Capillária. (S mivel mindkettő Gulliver-történet, ezért Swift viszonylagosságot érvényesítő munkáinak huszadik századi folytatásai is.) A húszas évek elején született Capilláriában (kevésbé harmonikus második házasságának tükreként is) a nemek sorsszerű, kilátástalan harcát ábrázolja. Szállóigévé lett mottója szerint: „Férfi és nő – hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a férfi nőt, a nő a férfit”. A sejtelmes Kötéltáncban a lélekvándorlás és a lélekelemzés tanainak felhasználásával a megismerhetőség kérdőjeleit vonja meg. Az összezavarodott fogalmak tisztázására „Nagy Enciklopédiá”-t tervez, melynek azonban csak néhány fejezete, „címszava” készül el.
1912-ben jelent meg az Így írtok ti c. kötet, melynek duplájára bővített második kiadását 1920-ban adta ki az Athenaeum
