Balinok, keszegek, csíkok

Full text search

Balinok, keszegek, csíkok
A kecses, de azért izmos testű balinok szintén folyóvízi halak, emellett a nagyobb állóvizekben is előfordulhatnak.
A gyenge sodrású folyókban – de főleg a folyók alsó szakaszain, a „dévérkeszegszinttájon” – találjuk a névadó halakat, a magas, oldalról lapított testű dévérkeszeget, melyek egyes vidékeken a halászok ún. „kenyérhalának” számítanak, méghozzá azért, mert a zsákmány döntő többségét ezek adják.
A bagolykeszegek kisebb-nagyobb csapatokba verődve élnek folyóinkban. Jellegzetesen apróállat-evő halak. Különösen kedvelik a szúnyoglárvákat, alsórendű rákokat, férgeket (pl. Tubifexet).

Márna

Bodorka

Fejes domolykó
A szilvaorrú keszegek onnan kapták találó nevüket, hogy orruk kissé a szilvára emlékeztet. Megnyúlt, áramvonalas testükkel könnyedén mozognak, még az erős sodrású vizekben is.
A szintén áramvonalas testű paducok jellegzetes folyóvízi halak – akad belőlük szép számmal. Hátuk sötétzöld – már-már fekete, oldaluk ezüstös, hát- és farokúszójuk szürke, míg a többi vörös. A nász, az ívás idején a hímek (a tejesek) testén, a mellúszókon kemény tapintású „nászkiütések” vannak.
A folyók gyors sodrású vizében, mély és sóderes részein, főleg a kavicsok között élnek a ceruza vastagságú, alig 10–12 centisre növő kőfúró csíkok, melyeket neveznek még balkáni, törpe csíkoknak is. Számos alfajuk is ismert. Valamennyi védelem alatt áll.

A Felső-Tiszára jellemzőek alacsony vízállásnál a széles homokpadok

Angolna
Az angolnák a Duna közvetítésével, másrészt – 1962 óta – mesterséges telepítéssel jutnak vizeinkbe. Halhatatlan polihisztorunk, Herman Ottó – az 1887-ben megjelent, nagyszerű művében, „A magyar halászat kézikönyve” címűben – részletesen ismerteti ezeket a sokat vándorló, titokzatos életű, a távoli Sargasso-tenger Nares-medencéjében szaporodó halakat. Ennek ellenére sokan szidalmazzák őket, mondván, idegenek vizeinkben. Ezek a botcsinálta „szakértők” nyilván nem ismerik Herman könyvét, amelyben feketén-fehéren leírta, hogy ezek a halak időtlen idők óta őshonosak vizeinken. Még akkor is, ha csak táplálkozni, növekedni jönnek ide, az európai folyó- és állóvizekbe. Megnyúlt testük – már-már kígyó alakúak – háta és részint oldala sötétszürke, hasuk ezüstfehér. A halászok és a horgászok többsége a 70–90 cm testhosszúságú és 1/2–1 kilós példányokat zsákmányolja, jóllehet gyakran akadnak közöttük 1–1,2 m testhosszúságú, 1–3 kilós egyedek is. Nem is beszélve a magyar rekordról, ami 4,15 kg testtömegű volt, és a Balaton vizéből fogták ki 1986-ban. Az angolnák húsa – noha zsíros – pompás ételnek számít, akár főzve vagy füstölve.

Német bucó

Tarka géb

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi