Borókások rovarvilága

Full text search

Borókások rovarvilága
A homoki nyáras-borókások (Junipero-Populetum albae) meszes homokterületeink növényzeti szukcessziójának egyik fontos állomását alkotják. A zárt magyar csenkeszes homokpusztai gyepben cserjék és fák telepednek meg, ezáltal egy sajátos, ligetes növényzeti kép alakul ki.

Száraz fatörzsekben fejlődik a bársonyos darázscincér
A társulás mozaikossága kedvez a fajgazdag rovarközösség kialakulásának. A fákon és cserjéken élő rovarközösségben nagy számban vanak azok a fajok, amelyek valamelyik fejlődési szakaszukban nyárfafélék leveleit fogyasztják. Közöttük vannak állatföldrajzi szempontból érdekes, az Alföldre jellemző fajok, pl. a szubmediterrán elterjedésű nyárfaövesbagoly-lepke (Catocala puerpera) és a pontus-pannóniai (Enargia abluta) lombbagoly-lepke. A színes hátsó szárnyú övesbaglyok (Catocala) közül egyébként több, nagyobb elterjedésű faj is honos nyárasainkban, így a legnagyobb hazai faj: a kékköves bagolylepke (Catocala fraxini) és a főként alföldi elterjedésű közönséges övesbagolylepke (C. elocata). Számos nyárfán fejlődő, lombfogyasztó hernyójú lepkefaj ősszel rajzik, ezek színe a száraz levelekhez hasonló, ilyen a nyárfaőszibagoly (Xanthia ocellaris), a foltos sárgabagoly (X. gilvago) és a kénsárga őszibagoly (X. icteritia). Gyakoriak nyárasainkban azok a törpe méretű molylepkék is, amelyek hernyói a nyárfa levelében aknázó életmódot folytatnak, pl. a Nepticulidae család tagjai. Igen sok levélbogár-féle (Chrysomelidae) lárvája és kifejlett alakja fogyasztja a nyárfák leveleit; itt a fajállomány nem tér el lényegesen attól, amelyet az alföldi puhafás ligeterdők esetében már láttunk. Igen sok fatestben fejlődő rovar lárvája él homoki nyárasainkban. Leglényegesebb csoportjaik: a farontó lepkék (Cossidae), néhány nagyobb termetű üvegszárnyú lepke (Sestidae, pl. a bögölyszitkár – Paranthrene tabaniformis), nagyszámú díszbogár (Buprestidae), pl. az osztrák díszbogár (Eurythyraea austriaca), a szeplős díszbogár (Poecilonota variolosa) és a sok tápnövényű nyárfadíszbogár (Dicerca aenea), továbbá a sok cincér (Cerambycidae), különösen a darázscincérek (Xylotrechus, Plagionotus-fajok) és a nyárfacincérek (Saperda-fajok) közül.
Új és érdekes elem viszont a boróka (Juniperus communis) jelenléte. Rajta több tápnövény-specialista lepkefaj hernyója él, elsősorban az araszolók (Geometridae) családjából, pl. törpearaszolók (Eupithecia ericeata, E. sobrinata), ill. a Thera nem egyes fajai. A fésűs levéldarazsak (Diprioninae) egyik neme is borókára specializált (Monoctenus-fajok).
A nyáras-borókások gyakori cserjéje a sóskaborbolya (Berberis vulgaris). Virágát a hártyásszárnyúak mellett főleg zengőlegyek (Syrphidae) porozzák be. Rajta fejlődik a sóskaborbolya-bagoly (Auchmis comma) hernyója. Gyepszintjük élővilágában a zártabb homokpusztai gyepek fajai dominálnak: változatos sáskaközösség, igen sok kis termetű kabócaféle, mezei poloska stb. A sokféle kaparódarázs, hangya és pók jelzi azt, hogy a növényevő rovarokra fajgazdag ragadozóegyüttes épül.
Más jellegű borókás társulások alakultak ki mészszegény aljzaton. Két fő területüket érdemes megemlíteni: a Barcsi Borókás tájvédelmi körzetét és az Aggteleki-karszt ún. „fedett karsztját” Aggtelektől délre-délnyugatra. Ezek csapadékosabb területek, ahol nem érvényesülnek úgy a mediterrán klímahatások, mint a nyáron csapadékszegény, egyre süllyedő talajvízszintű Kiskunságban. Faunájukban sajátos módon elegyednek a nyíresek, a nyáras ligetek, a nyárra kiszáradó láprétek, a száraz gyepek és törpecserjések (pl. csarabosok) és a borókasások.

Alföldi nyárasainkban gyakori a közönséges övesbagoly
V. Z.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi