Molyhos tölgyesek rovarvilága
Molyhos tölgyesek rovarvilága
A molyhos tölgyes bokorerdők is azok közé az életközösségek közé tartoznak, amelyek a Kárpát-medencétől északra-északnyugatra már nem hatolnak. Bőven vannak viszont a Balkánon, ahol igen kiterjedt, szubmediterrán jellegű növényzeti övet alkotnak. Övezetességük nálunk már megszűnik: döntően a helyi tényezők: alapkőzet, égtáj szerinti kitettség, lejtőszög határozzák meg életlehetőségeiket.
Ez nyilván nem azt jelenti, hogy molyhos tölgyes bokorerdeink sajátosságaiban nincsenek területi, regionális jellegzetességek. Ellenkezőleg! A kifejezetten balkáni-szubmediterrán jellegű cserszömörcés-virágos kőrises bokorerdők (Cotino-Quercetum pubescentis) a Dunántúl déli szigethegységeire, továbbá – legnagyobbrészt – a Dunántúli-középhegységre jellemzők. Felbukkan még a cserszömörcés bokorerdő a Bükk délnyugati részének erősen törmelékesedő, aprózódó kagylós mészkőből álló előhegyein, de aztán az Északi-középhegység többi részén már egy kontinentálisabb jellegű bokorerdőtípus (Ceraso-Quercetum pubescentis) váltja fel, amelynek jellemző cserjéje a fényes, bőrnemű levelű, keserű termésű sajtmeggy (Cerasus mahaleb).
A magyar boglárka legnagyobb termetű, boglárkalepkénk, hernyója a pukkanó dudakürt termésében fejlődik
