Száraz tölgyesek rovarvilága
Száraz tölgyesek rovarvilága
A Kárpát-medencét még Közép-Európához számítjuk. Ezzel együtt nagyon sok az olyan növény- és állatfaj, amelynek elterjedése a Kárpát-medence nyugati peremével megszűnik, vagy legalábbis nagyon szórványossá, szakadozottá válik. A medence nyugati kapuja, a „Porta Hungarica” Dévény halmainál nemcsak történelmi események tanúja volt, de egyben fontos biogreográfiai választó is, mind „befelé”, mind „kifelé”. A fajok elterjedési határa azonban nem a véletlen műve.
Különösen nem, ha „gyanúsan” sok fajnál ismétlődik ugyanaz vagy majdnem ugyanaz a határ-„vonal”, ami persze nem „vonal” csak a mi térképi egyszerűsítő ábrázolásunkkal válik azzá). Ilyenkor sejteni lehet azt, hogy valójában egy életközösség, egy társulás elterjedése szakad meg, s e tényre az adott társulás jellemző fajainak eltűnése figyelmeztet bennünket. Ilyen társulások a cseres-tölgyesek és a melegkedvelőtölgyesek. Előbbiek a Kárpát-medencétől nyugatra valójában már nincsenek is. A melegkedvelő tölgyesek „utolsó mohikánjait” pedig a Bécsi-medence peremén és Dél-Morvaországban láthatjuk. Azt a területet, ahol ilyen erdők még vannak Dél-Szlovákiában, a szakirodalom „Pannon zónának” nevezi, de ugyanez joggal vonatkozhat Erdély peremkerületeire is.
Az aranyos bábrabló a lombfogyasztó hernyók természetes úton való leküzdésének egyik legfőbb segítője
