Gubacsdarazsak
Gubacsdarazsak
Pusztai tölgyeseink ritkásan álló fáin a leggyakoribbak a tölgyeken sokféle, fajspecifikus gubacsképződményt okozó gubacsdarazsak (Cynipidae). Fajaik többsége mindössze néhány milliméteres nagyságú, testük oldalról lapított, potrohuk rövid. Gyakran fejlődnek nemzedékváltakozással, amikor az egyivarú, szűznemzéssel szaporodó nemzedék gubacsa teljesen eltér a kétivarú, megtermékenyítéssel szaporodó nemzedék által okozott gubacstól. Ezért gyakori eset, hogy ugyanannak a fajnak a két különböző szaporodásmódú nemzedékét eltérő fajonként írták le, és nevezték meg. E faj fontos sajátsága, hogy csak a kocsányos tölgyön (Quercus robur) képez gubacsot. A szűznemzéses nemzedék hozza létre a tölgy golyó alakú levélgubacsát (Cynips quercusfolii), kétivarú nemzedéke kisebb rügygubacsot okoz. Szintén a kocsányos tölgyön, annak kupacán okoz gubacsot a suska-gubacsdarázs (Andricus quercuscalicis). Ennek gubacsa különösen sok cserzőanyagot tartalmaz, ezért régebben a szintetikus cserzőanyagok előállítása előtt ezeket a gubacsokat gyűjtötték, és a tímárok bőrcserzésre használták. Ekkor még Európa-szerte becsben álltak azok a kocsányos tölgyesek, amelyek bőséges cserzőanyagot szolgáltattak. Ilyen volt a régi debreceni Nagyerdő is, amelyből a maga korában híres debreceni céhes bőripar (vö. Tímár utca) kapta a bőrcserzés nyersanyagát. Nem véletlenül hívtak korábban több alföldi erdőt is Cserének, olyanokat is, ahol szó sem lehetett csertölgy előfordulásáról. Jól ismert még az osztrák gubacsdarázs (Andricus kollari), amelynek egyivarú nemzedéke fiatal tölgyhajtásokon képez golyó alakú, az eltorzult levelekből fejlődő gubacsot. Kétivarú nemzedéke kisebb méretű rügygubacsot képez. Jellegzetesek azok az apróbb gubacsok is, amelyek gyakran szemölcsszerűen, csoportosan borítják el a tölgyek leveleit. Ilyenek a bolygógubacsdarázs (Neuroterus quercusbaccarum) egyivarú nemzedéke által okozott apró gubacsok. A kétivarú nemzedék vagy a tölgy levelein okoz kezdetben zöld, később megpirosodó, szőlőszemre emlékeztető „bolygó”-gubacsokat, vagy pedig a tölgy barkáin okoz ribiszkefürthöz hasonló elváltozásokat.
Pusztai tölgyeseinknek vannak állatföldrajzi szempontból érdekes színezőelemei. Több közülük bizonyos tápnövényekhez ragaszkodik, azonban a megfelelő tápnövény jelenléte önmagában sokszor nem elégséges.
A tűzvörös fémdarázs egyik leggyakoribb és legszínpompásabb fémdarazsunk
