Löszpusztagyepeink

Full text search

Löszpusztagyepeink
Löszpusztagyepeink magas füvű, többszintű gyepek, amelyekben magas a kétszikű lágyszárúak aránya. Fontos tényező a rovarvilág számára, hogy a növényzet szinte teljesen beborítja a talajt, és még egymásra is rétegződik. Felülnézetben sokszor nem is látjuk azt pontosan, mi van az alsó növényzeti szintben. Sok az évente elpusztuló és lebomló növényi anyag is erőteljes a humifikáció. Mindez azt is jelenti, hogy a növényzet nagyon aktívan alakítja a termőhelyi viszonyokat. Változatos a növényzet faji és életforma szerinti összetétele, erőteljes a hasonló termőhelyi igényű fajok közti versengés. Ebből következik a növényzet foltossága. Sok az évelő, sarjtelepképző növény, pl. kakukkfüvek, zsályák, macskamenta, macskahere (megannyi ajakos!), sok a pillangós virágú, a fészkes virágzatú, egyáltalán a kétszikű lágyszárú, amelyek az évelő füvekkel állandó „harcban” állnak. Mindez kedvező azoknak a fajoknak, amelyek igénylik a gyepszint erős takarását, állományklímáját, és amelyeknek előnyös a vegyes fű-kétszikű „diéta”. Tömeges, domináns csoportok pl. az egyenesszárnyúak (Orthoptera), bizonyos poloskák (Heteroptera) és kabócák (Cicadina), a talajszinthez kötött életmódú bogarak (Coleoptera), a füves növényzethez ragaszkodó molylepkefélék (Microlepidoptera) és bagolylepkék (Nodtuidae), aránylag fajszegény viszont pl. a növényevő bogár (Phytophaga) és a nappali lepke- (Papilionidea, Zygaenidae stb.) együttes.
Nagy számban fordulnak elő löszgyepeinkben a nagy termetű, mind növényevő, mind pedig ragadozó életmódú szöcskefélék. A tarsza- (Isophya)fajok, pl. magyar tarsza (I.costata) főleg különböző, lágy szövetű kétszikű növényekkel (pimpófélék, szamóca, zsályák) táplálkoznak. Növényeket is fogyaszt, de rovarokkal is táplálkozik a farkos lombszöcske (Tettigonia caudata). Hasonló életmódú a magasabb füvű gyepeinkben mindenfelé gyakori szemölcsrágó szöcske (Decticus verrucivorus). Főleg mezei kabócákat, poloskákat és apróbb bogarakat zsákmányol. Mindkét faj nőstényének hosszú, szárnyain jóval túlnyúló tojócsöve van, amellyel petéit mélyen a talajba helyezi.
Löszpusztagyepeink talajszintben lakó bogáregyüttese is változatos, sokszínű. Sajnos sok jellemő faj a legjobb minőségű löszterületek intenzív művelése miatt vagy eltűnt, vagy pedig a kipusztulás szélére jutott. Ilyen pl. a pusztai gyászbogár (Platyscelis spinolae), amely századunk elején Békés megyében még gyakori volt, de már évtizedek óta nem került elő. Szintén löszpusztagyepeink lakója a ráncos gyászbogár (Probaticus subrugosus), amelyet kipusztulástól veszélyeztetett rovarfajaink között tartunk nyilván. Más gyászbogárfajok a környezetük változásait jobban elviselték, pl. a gyökérrágó gyászbogár (Pedinus femoralis), amely degradált gyepekben, kultúrterületeken is előfordul. Egyik legnagyobb termetű gyászbogarunk az alföldi löszputagyepekben és a Dunántúli-középhegység puszta füveslejtőin egyaránt gyakori pohos gyászbogár (Gnaptor spinimanus).
Rendkívüli módon megritkultak a löszgyepeinkre jellemző nünükék (Meloe spp.), és azok a földben fészkelő méhfélék is, amelyek számos kultúrnövényünk fontos beporzói (pl. lucerna!), de egyúttal gazdaállatai is a bonyolult fejlődésmenetű nünükeféléknek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi