Mikroklimatikus tényezők
Mikroklimatikus tényezők
A sziklagyepek és lejtősztyeppek élővilágának alapvető sajátossága, hogy az életközösségek összetételét és változási irányait nem az általános, nagy léptékű (ún. makroklimatikus) éghajlati hatások szabják meg, hanem az alapkőzettel, a domborzattal, a lejtő égtáj szerinti kitettségével, a talaj sajátosságaival és a helyi (ún. mikroklimatikus) éghajlati adottságokkal összefüggő tényezők. Ha pl. a lejtő erős déli kitettségű, és alapkőzetének hőházartása is kedvező, akkor mediterrán elemekben gazdag sziklagyep, a maga jellegzetes állatközösségével együtt ott is kialakulhat, ahol egyébként az általános éghajlati viszonyok szerint bükkösnek vagy gyertyános tölgyesnek kellene lennie. És a megfelelő kőzettani, domborzati és mikroklimatikus viszonyok között hosszú időn keresztül stabilan megmaradhat a nyílt gyepes növénytársulás is, ha ott egyébként az általános éghajlati viszonyok alapján a növényzeti változásoknak (szukcesszió) zárt erdő kialakulása felé kellene haladnia.
Az Aggteleki-karszton él a száraz hegyvidéki elterjedésű Dichagyris musiva
A Dunántúli-középhegység dolomitdombjain él a vonalkás földibagoly
