Parlagi vagy rákosi

Full text search

Parlagi vagy rákosi

Méhely Lajos, a parlagi vipera első leírója
A parlagi vagy rákosi, rákosréti viperát elsőként Méhely Lajos (1862–1953), a századforduló kiemelkedő magyar zoológusa vezette be a tudományba 1893-ban németül is megjelent közleményében, mint a keresztes vipera egyik új változatát. (Az eredetileg „rákosi vipera” nevét az 1950-es években Rákosi Mátyás nyomására változtatták „parlagi”-ra, s mára ez a név lett elterjedt és használatos. Sokan nem is tudják a „rákosi” név lecserélésének okát, ugyanakkor az állat régen kipusztult a rákosi rétekről, következésképpen, bár a tudományos névben ez szerepel, felelevenítésének nem sok jelentősége van.) Méhely a leírást a Herman Ottó által a Budapesttől délkeletre fekvő Rákos mezején gyűjtött két példányra alapozta. Ezekről a Királyi Magyar Természettudományi Társulat állattani szakosztályának 5. értekezletén, 1892. április 28-án számolt be Herman Ottó. Íme egy részlet a Természettudományi Közlönyben megjelent beszámolóból: „Azelőtt ez a kígyófaj Budapest környékén, különösen a Rákoson sokkal gyakoribb volt, de mióta a főváros környékét kertekké alakítják át és a telkeket beépítik, mindinkább gyérül és messzebb fekvő területekre szorul. Mindamellett még most is lehet találni, néha lakott helyek közelében is. Előadó szintén ilyen helyen találta a bemutatott két példányt, mégpedig vizslája segítségével, amely nagyon feltűnő módon megállotta a kígyókat.” Az előadást kisebb vita követte a rézsikló és a keresztes vipera összetéveszthetőségéről, s akkor még senki sem gondolta, hogy a talált két példány Európa mára egyik legritkábbá vált mérgeskígyóját képviselte.
Méhely Lajos, részben morfológiai bélyegek, részben a lelőhely – a magyar puszta – miatt választotta külön alfaji szinten ezt az alakot a keresztes viperától. Véleménye alig egy hónappal a cikk megjelenése után már vitapartnerre talált: a londoni British Museum heves herpetológusa, G. A. Boulenger Méhely viperáját az olasz Alpokban élő Vipra ursiniivel azonosította, s ezzel éles tudományos vitát indított el kettejük között a kígyó hovatartozását illetően. Méhely rákövetkező cikkeiben felháborodottan ugyan, de kénytelen volt beismerni, hogy a Duna–Tisza közéről, és később más helyekről, így a Bécs melletti Laxenburg környékéről ismertté vált mérgeskígyó valóban közel áll a Boulenger által leírt alakhoz. Bár a későbbiekben ő is Vipera ursinii néven emlegeti, igazából élete végéig kételkedett abban, hogy a magyar alföldi forma azonos lenne az olaszországi hegyvidéki populációkkal.
Egészen az 1950-es évek végéig a közben Kolozsvár környékéről és Bulgáriából is kimutatott viperát a Vipera ursiniivel azonosították, és csak az 1955–61-ben több tudós által elvégzett részletes tudományos elemzések után vált elfogadottá, hogy a Magyarországról a Hanságból és a Kiskunság több pontjáról ismert kígyó önálló alfaj, a Vipera ursinii rakosiensist képviseli. Ezzel Méhely elnevezése újra érvényt kapott, és megérzése is bizonyságot nyert. A ma már jelentősebbnek tartott ökológiai-életmódbeli különbségek, a morfológiai bélyegek több részletre kiterjedő, statisztikai vizsgálata, valamint a fehérje-biokémiai kutatások, bár még mindig nem teljesen tisztázottan, de azt mutatják, hogy a parlagi vipera valóban határozottan eltér a többi ursinii-formától, és legközelebbi rokonait Méhely feltételezésének megfelelően a kelet-európai orosz síkság hasonló sztyeppi viperái (pl. Vipera renardi) között találja meg.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi