A legritkább hazai békafaj

Full text search

A legritkább hazai békafaj
A harmadik „bajuszos” békafaj a gyepi béka (Rana temporaria), amely a legritkább, szórványos előfordulású faj. Az erdei és a hosszúlábú mocsári békával ellentétben teste zömök, lábai rövidek, testhossza azonban nagyobb, az orrcsúcstól a test végéig a 11 cm-t is elérheti. Hátsó lábának bokaízülete szorosan a test mellé előrehajlított helyzetben nem éri el az orrcsúcsot. Feje elől szélesen lekerekített, orra tompán végződő. Hasoldalán sötétbarna foltok, márványozottság figyelhető meg. A torok alsó oldala is sötétbarnával, feketével tarkított. A hátsó láb hüvelykujján lévő sarokgumó mérete és alakja átmenetet képez a mocsári és az erdei békái között.
A telelésből a három barna békafaj közül a legkorábban, már február végén előjön. A vizeket nemritkán még töredezett jégréteg borítja, amikor a gyepi béka már a peterakáshoz készülődik. Peterakó helyeként erdei pocsolyák, kerékvágások, időszakos vizek jönnek számításba. A gyepi béka többnyire a vizek fenekét borító iszapban telel át.
A barna varangy mellett Európa legszélesebben elterjedt kétéltűfaja. Előfordulását délről a Földközi-tenger medencéjének északi része határolja, ahol a gyepi béka a magasabb hegyvidékekbe húzódik fel, akár 2800 m tengerszint feletti magasságba is. Észak-Európában a leggyakoribb, mindenütt élő közönséges barnabékafaj. Magyarországon középhegységi nedves erdőkben, hegyi réteken fordul elő szórványosan, általában a 600 m-t meghaladó tengerszint feletti magasságban. Az Északi-középhegység és az Alpokalja ilyen magasságú élőhelyei mellett azonban megtalálhatjuk a Pilisben és Vas megyében is, alacsonyabb fekvésű erdőkben. A területek évi középhőmérsékletét figyelembe véve világossá válik, hogy a gyepi béka előfordulását korlátozó tényező nem a tengerszint feletti magasság, hanem a 8 °C-nál alacsonyabb évi középhőmérséklet. A hűvösebb éghajlat iránti igényét így tartotta meg a gyepi béka Magyarországon. Ezzel magyarázható az is, hogy a Dunántúli-középhegység ugyan 600 m-nél magasabban fekvő, de melegebb középhőmérsékletű élőhelyeiről hiányzik.
Hazánkban élő állományát elsősorban a peterakó helyek számának csökkenése veszélyezteti. Az utódállatok nagy része a vizek idő előtti kiszáradása miatt pusztul el.
A barna békák elkülönítése
A három hazai barna (vagy „bajuszos”) békafajunkat a test színezete mellett a hátsó lábak hossza és a sarokgumók alapján tudjuk elkülöníteni. Amíg az erdei béka hátsó lába a test mellé szorosan előrehajolva jócskán túlér az állat orrcsúcsán, addig a gyepi békáé ennél sokkal rövidebb. A mocsári béka Magyarországon élő (hosszúlábú) alfaja e bélyeg tekintetében átmenetet mutat a kettő között. A hátsó láb lábfején az első ujj tövében lévő elszarusodott sarokgumó alakja is segítség lehet a meghatározásban.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi