Zuhanóbombázók: sirályok
Zuhanóbombázók: sirályok
A dankasirályok nagy telepekben fészkelnek; voltak évek, amikor például a szegedi Fehér-tó Korom-szigetén 3000 pár is költött. A fészkek a gaz között, egymás közelében épültek, ugyanott rendszeresen küszvágó csérek, böjti récék is költöttek. A sirálysziget mindig nagy biztonságot nyújt, mert az éber madarak azonnal és tömegesen támadják a rossz szándékkal arra repülő dolmányos varjút éppen úgy, mint a nádvidék egyetlen fészkelő ragadozóját, a barna rétihéját.
A dankasirály fészekalja többnyire három, szépen foltozott tojásból áll, ezeken a két madár felváltva kotlik. A fiókák 22-23 nap alatt kelnek ki. Eleinte a fészekben ülnek, de később elhagyják azt, és a közelben rejtőznek el a gazcsomók között. Vigyáznak arra, hogy azon a körülbelül egy négyzetméternyi területen belül maradjanak, amit a szülők sajátjukénak tekintenek. Veszély esetén még röpképességük elérése előtt a vízre menekülnek, és úszva igyekeznek egérutat nyerni. Majd egy hónaposak, amikor repülni kezdenek.
Ha a telepen emberek, például madárgyűrűzők járnak, valamennyi sirály dühösen rikácsolva felettük kering a levegőben. Közben ürüléküket is potyogtatják, a szintén fiókáikat féltő fekete sapkás, villás farkú küszvágó csérek pedig mélyrepülésben érkeznek, és nagy pontossággal fröccsentenek a hajlongó emberek fejére, hátára.
A dankasirály tápláléka rendkívül változatos. Fiókáit rovarokkal eteti, elfogja a szipolyokat, a cserebogarat, a szántó traktor után fehér felhőként kavargó madarak a kiforduló pajorokat tizedelik. Néha megdézsmálják a cseresznyefát, a halastavakon apró halakat is fognak. A küszvágó csérek viszont elsősorban kishalakkal élnek, a Balatonon főleg az ott gyakori és a felszín közelében csapatosan úszó szélhajtó küszt fogják. Lassú szárnycsapásokkal repülnek a víz felett, néha alacsonyabbra ereszkednek, s ha észrevesznek valamit, függőlegesen csapnak a vízbe.
