A Bécsi-medence
A Bécsi-medence
A Bécsi-medence a Külső-Kárpátok takaróin alakult ki. A medencefejlődés közvetlen oka a takarórendszer egyes tagjainak transzform vetők melletti, oldalirányú elmozdulása volt. Először a medence északi, mai csehországi és szlovákiai része kezdett süllyedni az eggenburgi korszakban, majd a süllyedés fokozatosan délebbre, Ausztria területére is átterjedt.
A Bécsi-medencében az alsó-miocén folyamán főként törmelékes üledékek rakódtak le: konglomerátum, homokkő és mindenekelőtt agyagos-kőzetlisztes slírkőzetek. Az eggenburgi-ottnangi Luzsica-slír 1000, a kárpáti Laksár-rétegek 2300 méteres vastagságot is elérhetnek a medence északi részén. A déli részen az üledékképződés valamivel később indult meg, itt a teljes alsó-miocén rétegsor vastagsága nem több 600 méternél. A kárpáti-bádeni határon rövid átmeneti üledékhézag szakította meg az üledékképződést.
