A Transzkárpáti- vagy Kelet-Szlovákiai-medence
A Transzkárpáti- vagy Kelet-Szlovákiai-medence
A medence kettős elnevezése két államalakulat névadásából származik. Szlovákiából nézve a medence keleten található, Ukrajnából nézve viszont a terület a Kárpátokon túlinak minősül (természeti tájbeosztásunkban Ungi- és Zempléni-sík neveken találjuk).
E medence aljzatában a mezozoikumi képződmények fölötti kis területen egri és eggenburgi képződményeket találunk: csökkentsósvízi rétegeket és sok száz méter vastagságú tengeri slírkőzetet. Ezek a képződmények az Aggtelek-Rudabányai-hegység környéki, egyidős slírkőzetekkel tartanak rokonságot. A képződmények elterjedése szinte kizárólag Eperjes (Prešov) környékére korlátozódik.
A neogén medence süllyedése valószínűleg egy jobbos transzformvető-rendszer kialakulásának köszönhető. A Bécsi-medencéhez hasonlóan a kezdetben északon formálódó medence centruma itt is dél felé vándorolt. Hosszú ottnangi üledékhézag után azután – a kárpáti korszak elején – a medencealjzat hihetetlen sebességgel kezdett süllyedni: egymillió év alatt mintegy 1600–1700 méter vastag evaporitos rétegsor rakódott le benne, kősó, anhidrit, vörös agyag és homokkő. Ekkor vált ki az Eperjes melletti Sóvár (Solivar) értékes kősóösszlete is. Ez idő alatt a déli, ukrajnai részen csak a mindössze 100 m vastag Teresul konglomerátum képződött. A kárpáti korszak képződményeiből folyamatosan fejlődnek ki a középső-miocén, bádeni formációk.
Az ottnangi, kárpáti és alsó-bádeni medencék kialakulása Magyarországon.
1 – ottnangi csökkentsósvízi medencék, 2 – ottnangi normálsósvízi medencék, 3 – kárpáti normálsósvízi medencék, 4 – bádeni előtti csökkentsósvízi medencék, 5 – alsó-bádeni normálsósvízi medencék
