A középső-miocén első részében a Kárpátok térségét szubtrópusi tengerágak szelték át, amelyeknek vizét nagyszabású vulkáni működés világította be. A korallzátonyok, mangrove-mocsarak, pálmafák a mainál sokkal melegebb éghajlatot jeleztek. A korszak végére a tengerágak elszigetelődtek a világtengerektől, gyengén sós vizükben szegényes fauna élt.
A neogén következő szakasza, a középső-miocén idején a kárpát-pannon térségben tovább tördelték a föld kérgét a hegységeket formáló tektonikai mozgások. Árokszerű mélyedések szelték keresztül-kasul a vidéket, amelyeket meleg-mérsékelt övi, csaknem szubtrópusi tenger vize töltött ki. A Kárpátok vonulata ekkor inkább még szakadozott, hegyes szigetsor volt, mintsem összefüggő hegység, legalábbis több helyen tengerszorosok szelték át, s kívülről összefüggő tengerág övezte. Az ősföldrajz az ebben a részben tárgyalt bádeni korszakban viszonylag jól ismert, mivel az összefüggő tengerágak miatt a kőzetkifejlődés a terület nagy részén igen hasonló (ebből a szempontból csak a korszak középső része kivétel, amikor keleten és északon a lefűződött tengerrészekben só és más evaporitok rakódtak le).
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.