A középső-miocén vége felé a tengerágak egy kissé sós vizű tóvá, a Pannon-tóvá alakultak. Ennek vizében rendkívül gazdag élővilág tenyészett, amely – tengeri és édesvízi elődökből – helyben fejlődött ki. E tó fokozatosan feltöltődött, és a pliocén elejére, mintegy 5,4 millió évvel ezelőtt eltűnt. 5,4–2,4 millió évvel ezelőtt, a pliocénban a Kárpátok között már szárazföldi környezetet találunk, csupán néhány kisebb tómaradvánnyal a legdélebbi részeken. Rövidebb időre valóságos sivatagi klíma köszöntött be.
A bádeni korszakot követő szarmata korszakot (illetve az ezen idő alatt képződött kőzetek összességét, vagyis az emeletet) még a múlt században a szarmata népről nevezték el. A szarmaták a Krisztus születése körüli időkben egy, a Fekete-tengertől északra eső területeken élő nomád nép voltak. A Fekete-tenger környékén régóta ismertek az ausztriai és magyarországi lerakódásokhoz hasonló üledékek, hasonló faunával. A szarmata emelet nagyon jól felismerhető, lehatárolható jellemző élőlények maradványai alapján, amelyek csak itt találhatók (endemikusak). Az emeletet – elsősorban puhatestű-maradványok alapján – két részre, a kozárdi és a tinnyei alemeletre osztják.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.