A belső-kárpáti paleogén flis

Full text search

A belső-kárpáti paleogén flis
A belső-kárpáti flis a mai Szlovákia északi részétől a lengyelországi Podhalén és Északkeleti-Kárpátokon keresztül az észak-erdélyi Máramarosig követhető. Az egykori medencesor a kréta időszakban orogenezist szenvedett idős belső-kárpáti takarókon települt; a külső-kárpáti flisvonulatoktól ma a Pienini-szirtöv választja el. A belső-kárpáti flisnek alapvetően két kifejlődési típusa ismert, a nyugati (podhalei) és a keleti (máramarosi).
Az Északnyugati-Kárpátokban – Szlovákiában és Dél-Lengyelországban – a belső-kárpáti medencék többnyire a középső-eocén lutéciai korszakában kerültek tengerelöntés alá. A rétegsor alján akár 100 m vastagságot is elérő meszes konglomerátum, breccsa, biogén nummuliteszes mészkő települ. (Ebből formálódtak ki pl. a híres szulyói sziklaszirtek). A medence hirtelen mélyülése után – a felső-eocénba is áthúzódóan – 600–800 m agyagmárga-aleurit sorozat rakódott le (Huty formáció), amelybe azután az ún. Puhói (púchovi) konglomerátum kavicstestjei települtek. Ez utóbbiakat egy tenger alatti törmelékkúp nyelveiként értelmezhetjük. Az efölött kifejlődő Podhale-flissorozat 400–700 m vastag, sőt esetenként az 1000 m vastagságot is elérheti. Igen gyakoriak benne a turbidit-rétegtagok, amiért is a flis elnevezést kapta. A rétegsorban 2 m (!) átmérőt elérő iszaplabdákat is találtak, amelyek a hosszú vízalatti szállítódás során nőttek meg ilyen nagyra. A legalsó rétegektől eltekintve a belső-kárpáti flisben ritkák a fosszíliák. Rossz megtartású mikrofaunái mellett leggyakoribb kövületei a féregjáratok, az ún. „hieroglifák”. A flis képződése átnyúlik az oligocénba, újabb vizsgálatok szerint esetleg az alsó-miocénba is.

Féregjáratok lenyomatai (ún. „hieroglifák”) a belső-kárpáti flis homokkövében (felső-eocén, Lőcsei-hegység)
A keletebbre fekvő, máramarosi belső-kárpáti paleogén rétegsor felépítése némileg különbözik az északnyugati-kárpátitól. Alján itt is nagyforaminiferákban gazdag, biogén mészkövet, konglomerátumot, breccsát, homokkövet találunk (pl. a. Prislop rétegek 500 m vastagságúak), fölötte pedig a medence kimélyülésének köszönhetően nyílttengeri márgasorozatot (Vaser márga). Az eocén-oligocén határt a magyarországi Budai márgához hasonlóan globigerinás márga képviseli, mi több, a hazai Tardi agyag anoxikus eseményének is van megfelelője, a Máramaros-Besztercében található 200 m vastag Valea Carelor rétegek. Itt ugyanakkor a fekete bitumenes palák között hatalmas, méteres átmérőt is elérő, áthalmozott mezozoikumi-eocén mészkő- és kovakőzet-tömböket látni, amelyek a parti zónából csúsztak le. A felső-oligocént márga és homokkő váltakozásából álló összlet képviseli. A rétegsort a 800 m vastag, többnyire turbidites kifejlődésű felső-oligocén–alsó-miocén korú Borsai homokkő zárja.

A Külső-Nyugati-Kárpátok harmadidőszaki képződményeinek egyszerűsített kőzetrétegtani metszete.
1 – konglomerátum,
2 – dysodil-pala,
3 – vörös karbonátszegény agyag,
4 – vastagpados homokköves flis,
5 – mészkő, mészturbidit,
6 – tarkaagyag és márga,
7 – vékonypados, finomhomokos flis,
8 – márga,
9 – menilit-tűzkő,
10 – kőzetlisztes finomhomokkő,
A – alsó, K – középső, F – felső
A belső-kárpáti flismedencék a külső-kárpáti óceán úgynevezett ívelőtti medencéinek tekinthetők, amelyek már kontinentális kérgen alakultak ki. Egykori, paleogén helyzetüket a Paleogén rétegtan és ősföldrajz című részben vázoltuk. A belső-kárpáti fliskőzetek legkésőbb az alsó-miocénban erős gyűrődést szenvedtek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi