A Szolnoki flis

Full text search

A Szolnoki flis
Alföldünk mélyén délnyugat-északkeleti irányban, Szolnoktól Nagykárolyig (Carei, Románia) mintegy 150 km hosszúságban és 20–30 km szélességben eltemetett flisöv húzódik: a Szolnoki flis. Ez is belső-kárpáti flisnek tekinthető, noha jelenlegi helyzetében – amire a Paleogén rétegtan és ősföldrajz című részben szolgáltunk magyarázattal – a Tisza-lemez északkeleti peremén található. Mintegy 1000–2000 m vastag neogén törmelékes és vulkáni sorozat takarja, ezért csak mélyfúrásokból ismert.
Az Alföld aljzatából már a felső-krétából is ismerünk flis jellegű üledékeket. Rákóczifalva, Kisújszállás, Nádudvar, Hajdúszoboszló, Debrecen térségében durvatörmelékes üledékeket fúrtak meg, amelyeket Debreceni homokkő néven mint flist írnak le. A felső-kréta sorozat egy másik tagozata a rozsdabarna, vörös, ritkábban szürke, kemény, globotruncanás Puhói márga (a hazai nevezéktan szerint Izsáki márga), amely a Debreceni homokkővel összefogazódik.
A kréta és a felső-paleocén–alsó-eocén összletek között jelentős üledékhézag van. Utóbbiakat tarka futtatású, barnásvörös, néha levelesen elváló márga alkotja homokkőcsíkokkal, ritkábban homokkőpadokkal.
A középső-felső-eocén jellegzetes kőzetkifejlődése a kalciteres, sötétszürke vagy fekete agyagmárga-aleurolit, zöldesszürke, finomszemű, keresztrétegzett, üledékcsúszásos homokkőpadok ritmikus közbetelepülésével. Az agyagmárga néha féregnyomos, „hieroglifás”. A Szolnoki flis összes képződménye közül erre illik legjobban a flis megnevezés. Az összlet eocén korát a kaotikusan közbetelepülő, ritka, Nummulites-t, Discocycliná-t és Lithothamnium-ot tartalmazó márgák igazolják, amelyek valószínűleg partközeli üledékek áthalmozott anyagából származnak.
Az eocén fölött települő oligocén (felső-kiscelli és egri) összlet meglehetősen különbözik a korábbiakban megismertektől. Legjellemzőbb kőzetfajtája a szürke agyagmárga és agyagos aleurolit finomszemű homokkő-közbetelepülésekkel. A konglomerátumok ritkák, bár az Ebes-10 számú fúrásban pl. lepidocyclinás konglomerátum-padot is találtak.
Az eltemetett flisvonulat fúrásokkal jól követhető kelet felé, romániai területre is. Bár Nagykároly-Szatmárnémeti vonalán túl a flis jellegű övezet eltűnik a Gutin-hegység miocén vulkanitjai alatt, nagy valószínűséggel kapcsolódik a Máramarosban megismert belső-kárpáti flisövhöz.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi