Felső-jura (malm)

Full text search

Felső-jura (malm)
A korábban sokáig szigetként létező területek (pl. a Déli-Kárpátok nagy része, a Tisza-mikrolemez Villány-Bihari zónája) a felső-jurában gyors süllyedésnek indultak. Erre egyebek közt sekélytengeri zátonyok és karbonát-platformok kialakulása utal. A Villányi-hegység felső-jura képződményeit vastagpados, sekélytengeri mészkő alkotja mintegy 300 méternyi vastagságban (Szársomlyói mészkő). Ennek néhány legalsó, hatalmas vastagságú, vöröses színeződésű padját (a „rózsapadokat”) kedvelt díszítőkőként fejtik a Siklós (Máriagyűd) fölötti Rózsa-bányában. Az Erdélyi-középhegység északi részén valódi, korallos zátonyok (Cornet mészkő) és hozzájuk kapcsolódó, egészen sekély tengeri háttérlagúnák (Albioara mészkő) fejlődtek ki. E több száz méter vastagságú, vastagpados mészkőösszletek látványos karsztos sziklaképződményeket formálnak (pl. a Szamosbazár és a Csodavár a Bihar-hegységben). Hasonló kifejlődésű és vastagságú – Strambergi típusúnak nevezett – mészkőösszlet alkotja a Királykő hatalmas vonulatát a Déli-Kárpátokban.

A Tordai-hasadék hatalmas, zátonyjellegű, sekélytengeri felső-jura mészkőtömeget szel ketté (Erdélyi-középhegység)
A többi területen mélyebb vizű nyílttenger uralkodott, amelyben tiszta mészkő nagyon lassú lerakódása folyt. A malm mészkőösszletek egy része vörös, gumós kifejlődésű („ammonitico rosso”), és rengeteg ammoniteszt tartalmaz (Aspidoceras, Perisphinctes). Nagyobb elterjedésű és a jura vége felé általánossá válik a tiszta fehér, vékonyan rétegzett mészkőtípus (maiolica vagy biancone), amely mészanyagú mikroplanktonikus vázak tömegéből áll (pl. Calpionella-félék).

A villányi templom-hegy felhagyott kőfejtője a felső-jura, fehér Szársomlyói mészkő vastagpados összetételét tárja fel
A Mellétei-Transzilvániai (-Vardar) óceán bezáródási folyamata során keletkezett szigetívek élénk tektonikus mozgást végeztek. Egy részük a jura végén süllyedni kezdett; ezeken a gyors süllyedéssel lépést tartó sekélytengeri zátonyok fejlődtek. Az így keletkezett, több száz méter vastagságú mészkőtömegek a későbbiekben tektonikusan lenyíródtak aljzatukról, és ma megkapó szépségű, hatalmas, tagolt mészkővonulatokként tárulnak szemünk elé (Torockó, Tordai-hasadék, Nagyhagymás, Békás-szoros). A szigetek többi része kiemelkedett, és bőséges, durvaszemcsés törmelékanyagot szolgáltatott a környező mélyebb medencékbe. A finomabb szemcséjű törmelékanyag tengeralatti gravitációs szállítással nagyobb távolságra is eljutott, és elérte azokat a mélybe süllyedt selfperemeket is, amelyek a – már beszűkült – Mellétei-óceánt szegélyezték (Bükk, a Tisza-mikrolemez déli zónája, Keleti-Kárpátok).

Zátonyjellegű, sekélytengeri felső-jura mészkőtömeget fűrészel keresztül a Békás-szoros is (Keleti-Kárpátok). Háttérben az Oltárkő

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi