A pliocén kort követő pleisztocén vagy jégkor kezdetét – a korábbi, „klasszikus” 600 ezer év helyett – ma inkább 2,4 millió évvel ezelőttől számítjuk, sőt újabban 3 millió évben javasolják meghúzni a határt. A Föld történetének e szakaszában – főleg második felében – közismerten jelentős éghajlatváltozás következett be, aminek hatására alapvetően más geomorfológiai, szedimentológiai és biológiai folyamatok játszódtak le, mint annak előtte. Ennek megfelelően a Kárpát-medence arculata is alapvetően átalakult; az utána következő, mintegy 10 000 éve kezdődő holocén hozzá képest már csak apró változásokat hozott.
A kutatási eredményekből egyre tisztábban kitűnik, hogy a mai formakincs kialakításában milyen nagy szerepük volt a negyedidőszaki felszínmódosító tényezőknek és folyamatoknak. Egyebek között ez a magyarázata annak, hogy a pleisztocén iránt az utóbbi időben annyira megnövekedett az érdeklődés (a legfontosabb kutatási területekről a Negyedidőszakkutatás című részben adunk bővebb áttekintést). Egyre többen foglalkoznak az eljegesedések okaival is és igyekeznek magyarázatokat találni a távolról sem egyszerű kérdésekre.
A jégkorszakok – nem e helyütt részletezendő – okaival sok elmélet foglalkozik. Ezeket általában két csoportba szokták osztani. Az első csoportba az extraterresztrikus elméletek tartoznak; ezek a jégkorszakok létrejöttét csillagászati okokkal magyarázzák. A másodikba sorolható terresztrikus elméletek az eljegesedések okait földi tényezőkben látják.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.