Az olajbányászat kezdetei: a 20. század első fele

Full text search

Az olajbányászat kezdetei: a 20. század első fele
Már az 1400-as évektől felbukkannak azok a feljegyzések, dokumentumok, amelyeknek tanúsága szerint eleink is ismerték az erdélyi kőolaj- és földgáz-előfordulásokat (Derna [Felsőderna], Bodonos [Budoi], Tataros [Brusturi], a különösen jelentős, szintén erdélyi sármási földgázlelőhelyeket; a szlovéniai Szelencehegy (Selnica) és Bányavár (Peklenica) melletti kőolajkibúvásokat; a horvátországi Lipik környéki kőolaj-előfordulást és a szlovákiai Egbell (Gbely) melletti kőolaj- és földgázlelőhelyet. A monarchiában finomítók működtek Fiuméban (ma Rijeka, Horvátország), Stájerlakaninán (Anina), Oravicabányán (Oraviţa, ma mindkettő Románia). 1911-ben – Európában elsőként – a magyar bányatörvény állami monopóliummá nyilvánította a kutatásokat, amelyeknek jogát a Kincstár koncesszióval másokra is átruházhatta.
Az első világháborút követő békeszerződés megváltoztatta az országhatárokat, s a korábban felkutatott szénhidrogén-előfordulásokat elcsatolta. Így kincstári pénzforrásokra támaszkodva 1918-ban az Alföldön megkezdődött a fúrásos kutatás, és nem is hiányzott sok a Hajdúszoboszló környéki jelentős földgáz-előfordulás megtalálásához (amelyet aztán csak 1958-ban tártak fel). Az akkor talált gyógyvíz viszont ma is az ország egyik legjelentősebb idegenforgalmi vonzereje. A magyar kutatók tudományos publikációi alapján az angol-perzsa d'Arcy Exploration Co. 1920-ban kutatási engedélyért folyamodott Zalában, meg is kapta, s csaknem felfedezte a Bázakerettye környéki Budafa-mezőt. 1932-ben egy angol-amerikai cég, az European Gas and Electric Co. (EUROGASCO) vásárolt kutatási jogot, és 1935-ben feltárta a Sopron megyei Mihályi környékén lévő széndioxid-előfordulást.

A neogén üledékek aljzatának felszíntérképe. A síksági területek jelentős részén potenciális szénhidrogén-tároló porózus üledékek húzódnak, akár 7 kilométert is elérő mélységben
A 30-as évek második felében közel 7 millió tonna ipari szénhidrogénvagyont tártak fel. Ez zömmel az EUROGASCO tevékenységének tudható be, amely 1937-ben felfedezte és feltárta az említett budafapusztai olaj- és gáztelepeket. Ezzel kezdetét vette a hazai kőolaj- és földgáztermelés. A magyar kincstár 1937-ben a hevesi Bükkszék közelében kis olaj-előfordulást talált, bár ennél jelentősebb volt az itteni „SALVUS” gyógyvíz feltárása. A dunántúli eredmények nyomán 1938-ban megalakították a korszerű Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaságot (MAORT). Ez 1940-ben Budafától nem messze felfedezte a még nagyobb készletű lovászi kőolaj- és földgázmezőt, valamint egy közeli kisebb előfordulást Újfalu térségében. Az eredményeken felbuzdulva Németország – az Alföld déli részén – szintén kutatási jogot szerzett, de az újonnan alapított, közös Magyar-Német Ásványolajipari Társaság tevékenységét csak szerényebb siker koronázta (Tótkomlós, 1941, Kőrösszegapáti, 1943).

Kőolajfúró torony az Alföldön
A második világháborús években 10 millió tonna ipari szénhidrogénkészletet fedeztek fel. Ez főleg a MAORT eredménye volt, mint ahogyan a kitermelt kőolaj és földgáz is zömmel „felségterületéről”, a budafai lovászi mezőkről és az 1941-ben felfedezett hahóti-söjtöri-pusztaszentlászlói mezőkről származott.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi