A Tethys nagy öblének, a középső-jura–alsó-kréta során kinyílt Pennini-óceánnak a magmás és üledékes kőzetei az alpi hegységképződés során metamorfizálódtak. Így jöttek létre a szerpentinit, a metagabbró, a zöldpala, a mészpala, valamint a fillit különböző változatai, amelyek térségünkben a Kőszegi-hegységben és a határos Burgenlandban fordulnak elő.
A középső-jurától az alsó-krétáig az egykori európai kontinens, illetve Itália egyik ősi kéregdarabja, Apulia között egy keskeny (mindössze néhány száz kilométer széles), de hosszan elnyúló óceán terült el (Pennini-óceán). Ennek kérgét az előzőekben megismertekhez hasonló, kis szilíciumtartalmú magmás kőzetek, valamint mélytengeri üledékek alkották. Az óceán bezáródása, valamint az alpi hegységképződés során végbement, hatalmas tektonikai átmozgások során a kőzetek metamorfizálódtak és jelenleg az ún. Pennini nagyszerkezeti egységet alkotják (Penninikum). Ennek kőzetei a Nyugati-Alpokban nagy területeken, a Keleti-Alpokban viszont – a rátolódott Kelet-alpi-takarók alól – csak tektonikai ablakokban bukkannak a felszínre. A Penninikum legkeletibb előfordulását, a Kőszeg-Rohonci (Rechnitz) ablakot Magyarország nyugati határvidékén, Kőszeg környékén találjuk. Ettől néhány kilométerre nyugatra – már Burgenland területén – a Penninikum a Borostyánkői (Bernstein)-ablakban bukkan a felszínre.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.