Tavak és tengerek üledékei (Szakmány György–Józsa Sándor)
Magyarország felszínen található kőzeteinek több mint 90%-a üledékes eredetű. Az Alföld és a Kisalföld területén a talajtakaró alatt – a folyómedrek kavicsanyagát leszámítva – több kilométer vastagságban agyagos-homokos üledékek vannak, s hegységeink közül is jónéhány szinte kizárólag üledékes kőzetből áll. E képződmények tavi-tengeri környezetben jöttek létre. A sekélytengervíz karbonátos üledékei gyorsan képződnek. A mélytengerekben ellenben lassú az üledékképződés, itt főleg agyag halmozódik fel.
Az egykori mocsarak maradványait szénbányáink rétegsoraiban vizsgálhatjuk. A szén képződése ugyanis mocsári körülmények között megy végbe, ahol a partot finomszemű, vízzel átitatott aleuritos-agyagos laza üledék építi fel. Ez általában nagyon finoman rétegzett, laminált szerkezetű. A nagy esők után a mocsárhoz látogató állatok számos nyomot hagynak benne, amelyek az iszap kiszáradásakor megmaradnak. Amennyiben a lábnyomos felszínt – egy későbbi elöntés során – maradandóan betemeti az áramlás által behozott finomszemcsés anyag, a lábnyomok hosszú évmilliókig megmaradhatnak. A pécsszabolcsi feketekőszén-külfejtésben ilyen szerencsés körülmények sorozatának köszönhetően őrződtek meg az alsó-jura mocsár partján szaladgáló dinoszauruszok nyomai. A fekete laminites aleurolit réteglapjain szépen kirajzolódnak a három- vagy ötujjú lábnyomok.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.