Az előző oldalakon bemutatott kőzetek sorát most a jelentős fémtartalmú kőzetekkel, azaz az ércekkel folytatjuk, elsősorban a mai Magyarország területére összpontosítva. A Kárpát-medence legjelentősebb – metaszomatikus és hidrotermás – ércesedései kisebb részt a variszkuszi, nagyobbrészt az alpi hegységképződés során, szubdukciós zónákhoz, transzform törésekhez kapcsolódva jöttek létre.
A kárpát-pannon térség fémhordozó ásványkincseit keletkezésük eredete és részben kora szerint három nagy csoportra oszthatjuk. A variszkuszi, mészalkáli jellegű intrúziók (plutonok) csúcsi részén hidrotermás, teléres ólom-cinktelepek alakulhattak ki (pl. Velencei-hegység, Gömör-Szepesi-érchegység). Az óharmadidőszaki plutonok karbonátos kőzetekkel való érintkezésénél vas-, réz-, ólom- és cinkércek metaszomatikus telepei jöttek létre (pl. Szabadbattyán, recski mélyszint, Bánát). A miocén-pleisztocén belső-kárpáti vulkáni koszorú hegységeiben (Selmeci-, Körmöci-hegység, Börzsöny– Cserhát–Mátra, Eperjes–Tokaji-hegység, Vihorlát–Avas–Gutin, Erdélyi-érchegység és Kelemen–Görgényi-havasok–Hargita) az egykori kitörési központokhoz kapcsolódva jelentős hidrotermás utóvulkáni működés ment végbe, színes- (réz, ólom, cink) és nemesérc- (arany, ezüst) telepeket létrehozva.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.