Az előző két fő víztároló képződményen kívül számos egyéb vízadó képződményt ismerünk. Ezek közül elsősorban az alaphegységi karbonátos tárolókhoz csatlakozó eocén mészköveket, kréta-paleogén képződményeket és miocén mészköveket említhetjük. Az alaphegységi metamorf és magmás képződmények általában rossz vízadók, de helyileg ezek is lehetnek vízvezetők. A paleogén és neogén vulkáni kőzetek szintén nem képeznek nagyobb kiterjedésben vízvezető rendszert, helyenként azonban ezek is vezetik a vizet, és csapadékban gazdagabb vidékeken belőlük is számos forrás fakad. A magyarországi területeken végzett vizsgálatok szerint a beszivárgás ezekbe a képződményekbe 5%, 30–40 mm/év körüli.
Magyarország felszín-alatti vizei (A parti szűrésű készletek a szemközti térképen)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.