Magyarország ivóvízellátása több mint 90 százalékában a felszín alatti vizeken alapszik. A legnagyobb kiterjedésű felszín alatti víztároló képződmény a pliocén-pleisztocén üledékes összlet, a másik jelentős víztároló pedig középhegységeink mezozoikumi és eocén karbonátos kőzettömege; mindkettő kiváló ivóvizet, illetve – a mélyebb rétegekből – hévizet ad. Sajnos, mindkét tárolónál túlzott igénybevétel jelei mutatkoznak; jelentősebb szabad vízkészleteink ma már csak egyes folyóink parti szűrésre alkalmas szakaszain vannak.
A Kárpát-medence felszínalatti vizeit típus és előfordulás szerint talajvízre, rétegvízre (ezen belül parti szűrésű vízre) és karsztvízre oszthatjuk. A legnagyobb kiterjedésű, jelentős területen összefüggő víztartó képződményt a pliocén-pleisztocén kavicsos, homokos, iszapos, agyagos rétegzett medenceüledék képviseli, amely – mint azt a Pannon-medencét ábrázoló térképünk mutatja – a síkvidéki területek nagy részét elfoglalja.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.