A nyári égbolt csillagképei
A nyári égbolt csillagképei
A nyári égbolt legjellegzetesebb csillagképe a Cygnus (Hattyú), amelynek csillagai augusztusi estéken keresztalakban láthatók a zenit közelében. Legfényesebb csillaga az α Cygni, másképpen Deneb. A Hattyú „szeménél” található β Cygni vagy Albireo gyönyörűszép kettőscsillag; távcsőben színéről is megkülönböztethető a vörös óriás és a fehér törpe.
A Hattyú alatt látszik az Aquilla (Sas) csillagkép. α-val jelzett legfényesebb csillaga az Altair. A Hattyútól és a Sastól keletre a Lyra (Lant) csillagkép található; ennek legfényesebb csillaga, a Véga egyúttal a nyári égbolt legfényesebb csillaga. Itt található a Lyra gyűrűs köd, amely talán a legszebb planetáris köd, továbbá magyar vonatkozása is van: Gothard Jenő találta meg először a ködöt sugárzásra gerjesztő csillagot 1901-ben. A Lyrában van az RR Lyrae nevű csillag, amely a Magyarországon is részletesen vizsgált rövidperiódusú változócsillagok prototípusa.
A Hattyú, a Sas és Lant csillagképek legfényesebb csillagai, azaz a Deneb, az Altair és a Véga alkotják a nyári égbolt feltűnő alakzatát, a Nyári Háromszöget.
A Nyári Háromszögtől keletre „terül el” a Hercules csillagkép. Az α Herculi hatalmas vörös óriáscsillag, sugara a Napénak 400-szorosa. Ebben a csillagképben található az egyetlen szabad szemmel is látható gömbhalmaz, az M13. (Szabad szemmel persze csak pontnak látszik.)
A Herkulestől nyugatra megfigyelhető Serpens (Kígyó) és Ophiuchus (Kígyótartó) csillagképek egészen összeolvadnak. A Kígyó „fejében” van az M5 jelű igen szép gömbhalmaz, amely már kis nagyítású távcsővel is jól megfigyelhető.
Az állatövi csillagképek közül nyáron látszik legjobban a Scorpius (Skorpió) és a Sagittarius (Nyilas). Az α Scorpii, más néven Antares a Napnál 700-szor nagyobb sugarú vörös óriáscsillag, amelynek van egy fehér törpe kísérője is.
Nyáron látszik legjobban a Vulpecula (Kis Róka), a Delphynus (Delfin) és a Scutum (Pajzs) csillagkép is.
A nyári égbolt jellegzetes látványa a Tejút is, amely a Kassziopeián, a Hattyún, a Sason és a Nyilason vonul keresztül. A Nyilas csillagképnél a legszélesebb, mivel ebben az irányban van Tejútrendszerünk középpontja.
A nyári égbolt
