Éghajlatunkból adódóan az év 365 napja közül átlagosan legalább 100 éjszakán tiszta, csillagos az égbolt. Elődeink jól ismerték a csillagos eget; nem egy csillagképhez az ősmagyar mitológiából származó legenda fűződik.
Magyarország a 46°-os és a 48°-os szélességi körök között fekszik; Budapest földrajzi szélessége (ϕ) 47°30', vagyis majdnem az Egyenlítő és az Északi-sark között vagyunk félúton. Erről a szélességről nézve az égbolt a csillagok láthatósága alapján három tartományra bontható. Azok a csillagok, amelyeknek az égi egyenlítőtől mért szögtávolságára (ún. deklinációjára, δ) teljesül, hogy δ >= 90° – ϕ (azaz Budapest esetében δ >= 42°30'), minden éjszaka látszanak: tudományos szakkifejezéssel cirkumpolárisak. Azok a csillagok, amelyeknek deklinációértéke –42°30' és +42°30' között van, napjában egyszer felkelnek és lenyugszanak; azok a csillagok pedig, amelyekre δ >= –42°30', tőlünk sohasem láthatók. Mivel a Nap egy év alatt körbejár az ekliptikán (Földről látszó égi pályáján), az év folyamán annak az övnek a csillagai közül, amelyek napjában egyszer felkelnek és lenyugszanak, rendre más és más látszik. Ezért beszélünk tavaszi, nyári, őszi és téli csillagképekről. A cirkumpoláris csillagok ugyan minden éjszaka látszanak, de az év folyamán nekik is változik a horizonthoz viszonyított helyzetük. Amikor a horizonthoz közelebb van egy csillagkép, a légkör zavaró hatásai miatt gyengébben látszik, mint a zenit közelében. Ezért az ilyen csillagok láthatósága is függ az évszakoktól.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.