Csuszamló domboldalak

Full text search

Csuszamló domboldalak
A Cserehátra külső képe alapján nagyon ráillik a völgyes táj kifejezés. Völgyhálózata oly mértékig felszabdalta, hogy ma már a völgyeket elválasztó dombvonulatok általában csak keskeny, domború tetejű hátak formájában jelennek meg. Kiterjedt tetőszintek alig fordulnak elő. Meglepőek ezért azok a mérési adatok, amelyek szerint a Cserehát völgysűrűsége a legkisebb valamennyi magyarországi dombság között. Az ellentmondást a csereháti völgyek már említett jellege (szokatlan szélesség, viszonylag lankás lejtők) oldja fel. Így egységnyi területen kevés völgy „fér el”.
A völgyek „terjengőssé” válása elsősorban az intenzív lejtőfolyamatok következménye. A mélyülő völgyek oldalai a rajtuk lezajló erőteljes anyag-áttelepítés miatt fokozatosan ellankásodtak. A lankásodást, és így völgyszélesedést okozó folyamatok jó hatásfoka főleg a rossz állékonyságú pannóniai üledékek következménye. Nemcsak a lefolyó csapadékvíz, hanem a pleisztocén során többször változó éghajlaton működő különböző tömegmozgásos folyamatok (elsősorban a geliflukció és a csuszamlások) is formálták a lejtőket. Jelentős intenzitásukkal magyarázható a Cserehát lösztelensége (nem voltak a löszképződés számára kedvező feltételt jelentő nyugodt lejtők). A 80% agyagfrakciót is tartalmazó, jobbára szmektites kövér agyagok, amelyek homokos (helyenként kavicsos) rétegekkel váltakozva települnek, ma is ideális feltételeket nyújtanak a lejtőoldalban kioldódó, általában sekély ún. transzlációs csuszamlások (réteg- és köpenycsuszamlások) számára. Mivel a laza anyag miatt a csuszamlásos formák gyorsan pusztulnak, a völgyoldalakon jobbára csak a jelenleg is aktív csuszamlások a figyelemfelkeltők, a fosszilis formák többsége csak az elmosódó lejtőhullámok alakjában azonosítható.

Talajfolyással kombinált, kismélységű transzlációs köpenycsuszamlások a Csereháton
A századok óta szinte kizárólag mező- és erdőgazdasági hasznosítású tájban – ahol az utóbbi két évszázadban túlzott mértékben megnőtt a szántóterületek kiterjedése – a talajerózió mellett ma is a csuszamlások jelentik a gazdálkodás számára a legzavaróbb természeti tényezőt. Intenzitásukat az erdőirtások is jelentősen fokozták. A vidék klímája ma szárazságra hajló. Az évi csapadék a Cserehát déli felében 600 mm alatt marad, és a csuszamlások szempontjából különösen kritikus téli évszak csapadékszegénysége is feltűnő. A gyenge állékonyságú üledékek azonban még ilyen „rossz”, de erőteljesen ingadozó vízellátás mellett is biztosítják a csuszamlásos folyamatoknak a morfológiai képet érdemben befolyásoló fennmaradását.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi