A „Tihany Vulkán” fejlődéstörténeti vázlata

Full text search

A „Tihany Vulkán” fejlődéstörténeti vázlata
Balogh Kadosa (MTA Atommagkutató Intézet) legújabb K/Ar radiometrikus koradatai alapján a Tihanyi-félsziget vulkáni kőzetei mintegy 7 millió évesek, azaz meglehetősen „öregek” a Balaton-felvidéki vulkánosság egészéhez képest. Ebben az időben feltehetően mocsárvidék vagy esetleg igen sekély, enyhén sós vizű tenger, beltó lehetett a Tihanyi-félsziget helyén.

Ballisztikus szállítású bomba becsapódási krátere (ún. bomba-bezsákolódás) a Barátlakásoknál
Mint a fejlődéstörténet vázlatos ábrasorán szemléltettük, az első kitörések a félsziget középpontjában következhettek be. A felnyomuló bazaltolvadék a felszín alatt elérte a magas víztartalmú Pannóniai homokkő rétegeit, s a hirtelen gőzképződés miatt freatomagmás, Taal-típusú, maar-képző explózió következett be. A kitörés a centrum fölötti rétegeket kirobbantotta, így az ehhez a fázishoz tartozó képződmények bőségesen tartalmaznak olyan kőzeteket, melyek mélyen a felszín alatt helyezkednek el. Az explózió során a kitörési felhő nem lehetett magas, a folyamatban elsősorban alapi torlóárak játszhattak főszerepet.
A második fázisban valószínűleg az előzőhöz hasonló kitörés jött létre (esetleg a Füredi-öböl területén, nem túl messze a Balaton mai partjától). Az első két fázis minden bizonnyal egyidőben is működött.
A harmadik fázisban új kürtő nyílt a félsziget nyugati partján (Csúcshegy). A kitöréstermékek sekélyebb mélységben bekövetkezett explózióra és szárazabb alapi torlóárak működésére utalnak. Ez már jelzi a magma felszín felé nyomulását, illetve a külső víz mennyiségének lecsökkenését.
A negyedik fázisban a kitörési centrum ismét a félsziget belsejébe tevődött át, újabb maar-krátert hozva létre. Valószínűleg ennek maradványát láthatjuk a Külső-tó formájában, bár a tó eredetének tisztázása még további kutatásokat igényel. A maar-működés ugyanis jellegzetes freatomagmás aktivitás, amelynek során a nagy mélységben bekövetkezett explózió óriási energiával szakítja át a földkéreg felső részét, és a keletkező alapi torlóár jellegzetes rétegsort rak le. Ebben a rétegsorban az aljzat kitépett kőzetei uralkodnak, az elsődleges magmából származó kőzetek alárendeltek. A tihanyi vulkanitok között vannak ilyen rétegsorok, de nem olyan mennyiségben, mint a klasszikus maarvidékeken, pl. a németországi Eifel-hegységben. A kérdés eldöntéséhez sekélymélységű geofizikai méréseket kellene telepíteni, s megkeresni a feltételezett maarhoz csatlakozó, nagy mélységig követhető kitörési csatornát, a diatrémát. Feltételezéseink szerint a Tihanyi-félsziget tűzhányó-tevékenysége különleges, új típusú maar-vulkanizmus megtestesítője, amelyet a helyről Tihany-típusú maar-vulkanizmusnak is nevezhetünk.)


Perspektivikus vázlat a Tihany Vulkán működéséről
A – idősebb freatomagmás kitörés.
B – fiatalabb, stromboli típusú magmás robbanásos kitörések

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi