A dinoszauruszok a mezozoikum jellegzetes szárazföldi hüllői voltak. Bár a Kárpát-medence területéről kevés maradványuk került elő, ezek tudományos szempontból annál jelentősebbek. A leghíresebbek Erdély kréta időszaki dinoszauruszai, amelyek felfedezése Nopcsa Ferenc báró nevéhez fűződik. Ez az őslénytani anyag összekötő kapocs a jól ismert, azonos korú amerikai és ázsiai faunák között. A mai Magyarország területén a Mecsek alsó-jura képződményeiből ismerünk dinoszaurusz-lábnyomokat.
Hazánk területén a mezozoikumi kőzetek túlnyomó többsége tengeri eredetű, így érthető, ha a szárazföldi őshüllők nyomai ritkák. A mai Magyarország területéről – néhány bizonytalan lelettől eltekintve – csak a Mecsek hegységből ismerünk dinoszaurusz-fosszíliákat. Ezek azonban nem csontok, hanem lábnyomok. Az első példányokat a Magyar Állami Földtani Intézet jeles geológusa, Wein György találta meg 1966-ban a Pécs melletti Vasas-bánya külszíni fejtésében. Itt, ahol alsó-jura feketeszenet fejtettek, a dinoszaurusznyomok a szén meddőrétegeiből kerültek elő. 1980-ban újabb „sárkánygyík-” nyomokra bukkantak, ezúttal Komló mellett. A lelőhelyre és a bezáró szenes rétegekre való utalásképpen Kordos László Komlosaurus carbonis néven írta le a mecseki őshüllőt. A Komlosaurus többnyire két hátsó lábán járt, jellegzetes háromujjú lábnyomai 12–18 centiméteresek, lépéseinek hossza 60–70 cm lehetett. Azonos korú, hasonló nyomokat Grallator nemzetségnév alatt a lengyelországi Szentkereszt-hegységből, továbbá Észak-Amerika atlanti partvidékről is leírtak.
A mecseki dinoszaurusz lábnyoma (Pécs, Vasas-bánya)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.