Gerinces ősmaradványok (Főzy István)

Full text search

Gerinces ősmaradványok
(Főzy István)
A gerincesek evolúciója a halaktól kezdődően az emlősökön át az emberig ér. A hazai újpaleozoikumi és mezozoikumi rétegek ritka gerinces maradványai – főként hüllők és halak – nagy becsben állnak a kutatók előtt. A harmadidőszakban, különösen a miocéntól kezdve, egyre gyakoribbak az ősemlősleletek: szirének, delfinek, ormányosok, patások stb. fogai, csontjai és lábnyomai. A negyedidőszak gyakori kis- és nagyemlősei fontos kor-, környezet- és éghajlatjelzők.
A mikrofosszíliák között is említett Conodonták (konodonták) kicsiny, makkféregszerű, nem helyhez kötött előgerinchúrosok voltak. Karbonát-apatitból álló, mikroszkopikus kicsinységű fogszerű maradványaikat a hazai paleozoikumi és triász rétegsorokban csak a közelmúltban ismerték fel. Mint az előzőekben kitértünk rá, vizsgálatuk különösen fontos az Északi-középhegység vastag, makrofauna-mentes palás képződményeinek korbesorolása szempontjából.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi