A barlangkutatást is magába foglaló karsztkutatás már túljutott a „fekete doboz” állapoton, amikor a be- és kimeneti adatok közötti történésekről – a karsztos folyamatok mikéntjéről – még nemigen volt tényekkel alátámasztott, biztos elképzelésünk. A hazai, igen különböző módszerekkel dolgozó kutatások eredményeinek köszönhetően eljutottunk a „szürke doboz” állapotig, azaz a karsztrendszer belső folyamatainak feltárásáig, és küszöbön az ezek pontos részleteit is feltáró „fehér doboz” állapot.
Csaknem valamennyi kőzet oldható bizonyos mértékig a hidrológiai körfolyamatban mozgó vízben. Közülük a karsztosodó kőzetek azonban oly mértékben oldódnak, hogy – a karsztosodáshoz szükséges feltételek között – rajtuk meghatározó formaképző folyamat az oldódás. A karsztosodó kőzetekre természetesen a nem karsztosodó kőzetek pusztulását meghatározó külső erők (aprózódás, mállás stb.) is hatnak, de a karsztok jellegét az oldásformák adják meg. A karsztokra jellemző folyamatok, alakzatok együtt a karsztjelenségek. A karsztjelenségek vizsgálata, a karsztjelenségeket meghatározó tényezők feltárása a karsztkutatás. A karsztjelenségek részben felszíniek, részben felszín alattiak, mivel a karsztban a víz háromdimenziós üreg- és oldásjáratrendszert alakít ki. Épp ezért a felszínalatti járatrendszerrel foglalkozó tudományág, a szpeleológia (barlangtan), amely már korábban kialakult, később maga is integrálódott a karsztkutatásba.
A karsztosodás számos fő- és segédtényező által meghatározott, összetett folyamat, amelyben a víz oldóképessége a döntő. A fő tényezők Jakucs László csoportosításában főleg a következők: a) a kőzet fajtája (ún. petrovariancia), b) szerkezeti viszonyok (epirovariancia), c) klímaviszonyok (klímavariancia), d) domborzati adottságok (geomorfológiai variancia). Elsősorban e sorok szerzőjének kutatási eredményei szerint is ezekhez járulnak a talajtakaró minőségi és mennyiségi tulajdonságai. A karsztosodás mindezen tényezői végső soron hidrológiai és geokémiai folyamatokban fejtik ki hatásukat.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.