A szeizmikus kutatás rövid hazai története

Full text search

A szeizmikus kutatás rövid hazai története
A szeizmikus kutatás hazai történetét Ádám Oszkár a Magyar Geofizika című lapban megjelent tanulmánya alapján foglaljuk össze. A szeizmikus módszert – az első világháború után – először Európában alkalmazták földtani kutatásra. Az első komolyabb eredményeket az Amerikai Egyesült Államokban, a kőolajkutatásban érték el, sódómok felderítésével. Hazánkban 1934-ben végeztek először szeizmikus mérést az European Gas and Electric Corporation (EUROGASCO) megbízásából. Az első mérések a Kapuvár és Lenti környékén készült reflexiós felvételek voltak. A magyar szeizmikus kutatás igazi kezdetét 1936 jelenti, amikor a magyar királyi Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ma ELGI, egyébként a világ legrégebben alapított és azóta is folyamatosan működő geofizikai intézete) megbízást adott Pogány Béla műegyetemi tanárnak egy szeizmikus berendezés építésére. Az akkori kor színvonalának megfelelő, hatcsatornás műszerből kettő készült, amelyekkel a Duna–Tisza közén, majd az Alföldön végeztek méréseket egészen 1950-ig.
A következő jelentős szeizmikus méréssorozatra a II. világháború alatt került sor, amikor hazánk területén a Magyar-Német Ásványolaj Társaság (MANÁT) keresett kőolajat a hadsereg energiaszükségletének fedezésére.
A II. világháború után az ELGI folytatta az alföldi szénhidrogén-kutatást. Közben, az 1949–50-es tanévben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen és az ELTE Természettudományi Karán is megindult a geofizikus-képzés. 1951-ben új hatcsatornás műszereket építettek az ELGI szakemberei, és szintén ebben az évben a Geofizikai Intézet bázisán megalakult a MASZOLAJ Szeizmikus Kutatási Üzeme. Ez utóbbi szovjet műszerek és szakemberek segítségével kezdte meg működését, és feladata természetesen az olajipari kutatások segítése volt. Ezekben az években a szeizmikus térképezés még számítógépek segítsége nélkül, kézi kiértékeléssel, kézi szerkesztéssel történt. Az ötvenes évek közepének jelentős eredménye volt hazánkban a Mohorovičić diszkontinuitásról érkező reflexiók vizsgálata, melyet 1955-ben Gálfi János és Stegena Lajos végzett el.
A hatvanas években megjelentek a tranzisztoros műszerek és elterjedt a mágnesszalagos regisztrálás; megkezdődött az analóg számítógépes feldolgozás. A kutatási feladatok a kőolajkutatáson kívül a bauxit, szén és színesfémércek kutatását is magukba foglalták, és ebben az időszakban jelentkeztek az első igények a mérnökgeofizikai vizsgálatok iránt. A nagy mélységű kutatást a nemzetközi program keretében folytatott kéregkutató refrakciós mérések jelentették. A mélyszeizmikus kutatásban azóta is szép eredményeket mondhat magáénak az ELGI kutatócsoportja Posgay Károly vezetésével. Ezután következett be az igazi áttörés a szeizmikus kutatás történetében, melyet a digitális számítógépek megjelenése tett lehetővé.
Mind a Geofizikai Kutató Vállalat (GKV), mind pedig az ELGI a 70-es évek elején tért át a digitális berendezések használatára. A terepi felvételezés és a számítógépes feldolgozás digitális eszközökkel folytatódott, és megjelentek például olyan új eszközök is, mint a már említett vibroszeiz forrás. Az ELGI-ben tovább folytatódott a műszerfejlesztés; mérnöki feladatok megoldásához kifejlesztették a napjainkban is használt ESS sekélyszeizmikus műszer első típusát, és ennek sújtólégbiztos SSS változatát bányaföldtani feladatok megoldásához. A számítógépek által nyújtott fejlődést elsősorban a feldolgozásban lehetett kihasználni. Az ELGI is és a GKV is szép eredményeket ért el feldolgozási algoritmusok fejlesztésében.
Eredményes háromdimenziós mérést először külföldi vállalatok végeztek a Pannon-medencében, ma azonban már mind a Geofizikai Szolgáltató (GES) Kft. (a GKV utóda), mind pedig az ELGI rendelkezik a mérések elvégzéséhez és feldolgozásához szükséges eszközökkel. A GES Kft. több ilyen mérést végzett.
Vízi szeizmikus méréseket először a Magyar Állami Földtani Intézet szakemberei és kubai geofizikusok végeztek a Balatonon 1987-ben. Az ELTE Geofizika Tanszékének kutatói Horváth Ferenc vezetésével 1993 nyarán a Balatonon végeztek egycsatornás szelvényezést, majd 1994-ben a Dunán, 1995-ben pedig a Tiszán készültek egy, illetve többcsatornás felvételek. Ezek eredményeit mutattuk be a vízrajzi részben.

Az olajipar által Magyarország területén mért reflexiós szeizmikus szelvények helyszínrajza és az ismert szénhidrogén-, illetve CO2-mezők elhelyezkedése
A 90-es évek elejére Magyarország területét – változó sűrűséggel – lefedték a szeizmikus szelvények. A méréseket döntő többségben az olajiparhoz kötődő GES Kft. és az ELGI végezte. Az olajipar számára mért szeizmikus szelvényeket térképünk mutatja be. Jól megfigyelhető, hogy ezek a szelvények az ismert szénhidrogén- – illetve CO2 – mezők körül sűrűsödnek. Szerencsére az ezen a térképen fehér foltként üresen maradó részeket, ha nem is ilyen sűrűséggel, de az ELGI által mért szelvények behálózzák. A 90-es évek elején a szeizmikus mérések mennyisége csökkent, egyre nagyobb hangsúly helyeződött viszont speciális alkalmazásokra, így például a már említett sekélyszeizmikus mérések mérnökgeofizikai alkalmazására.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi