A kitöréstermékek csoportosítása
A kitöréstermékek csoportosítása
A vulkánosság által felszínre hozott anyagok szilárd, folyékony és légnemű állapotban egyaránt elhagyhatják a kürtőt. Többségük a magmából származik; ez lehet az adott kitöréskor folyékonyan felnyomuló, friss magma, de lehet a vulkán mélyebb részeiből, sőt a földköpenyből jövő, már megszilárdult magmás kőzet is vagy olyan, amely régebbi kitörés anyagát képviseli, s a felszínen kerül a kitöréstermékek közé. Főleg a hevesebb kitörések a környezet esetleges üledékes vagy metamorf kőzeteit is kirobbanthatják. A robbanásos kitörések osztályozásával kapcsolatban – mint hazai vonatkozást – feltétlenül meg kell említenünk Hédervári Pétert, aki a kitörési energia és az ún. magnitúdó problematikáját már a 60-as években felvetette.
Ha a magma kevés oldott gázt tartalmaz, tömegesen, lávaként kerül a felszínre. Ha ellenben – vagy a magmában oldott, kisebb nyomáson már megszökő gázok vagy pedig a kívülről bekerülő, felforró víz hatására (lásd a keretes szöveget) – buborékosodik, s emiatt a kürtő felső szakaszán apró darabokra töredezik, akkor elsődleges vulkáni törmelék, ún. piroklaszt a neve (piro = tűz, klaszt = tört rész). A piroklasztok tömegesen megszilárdult, kőzetté vált megfelelőjét szabatosan piroklasztitnak, a magyarban hagyományosan piroklasztikumnak nevezzük. A vulkáni törmelékkőzetek gyűjtőneve vulkanoklasztit. Ez nemcsak a piroklasztitokat, hanem a lávafolyások mozgásával vagy hirtelen lehűlésével létrejövő (ún. autobreccsásodással keletkezett) autoklasztitokat, valamint a másodlagosan, a lepusztulás során keletkező epiklasztitokat is magában foglalja. Sajátos, köztes helyet foglalnak el egyrészt a nagy tömegű vulkáni lavinák, amelyekbe olykor friss magma is kerül, zömmel azonban a vulkán már kihűlt, összeomló részeit tartalmazzák. Másrészt - s e kérdéskör a legújabb, még alig tisztázott problémák közé tartozik - az elsődleges folyamatokból származó, de vízben lerakódott kitöréstermékek is átmeneti helyzetben vannak.
A folyamatra való következtetések szempontjából igen fontos a vulkáni törmelékkőzetek szemcseméret szerinti osztályozása. Különösen a tufa és az agglomerátum kifejezések jelentését érdemes megjegyezni: előbbi fogalom csakis a 2 mm-nél kisebb szemcsékből álló, utóbbi pedig a (lekerekített) bombákat (64 mm-nél nagyobb részeket) tartalmazó piroklasztitra alkalmazható (lásd még alább is).
