Ésa. 31
Ésa. 31
Ésa. 31.1
Jaj nékik, a kik Égyiptomba mennek segítségért, * lovakra támaszkodnak, és a szekerek sokaságában bíznak, és a nagyon erős lovagokban; és nem néznek Izráelnek Szentjére, és az Urat nem keresik.
Ésa. 31.2
De Ő is bölcs, és hoz veszedelmet, és beszédeit nem változtatja meg; hanem fölkel a gonoszoknak háza ellen és a bűnt cselekvők * segítsége ellen.
Ésa. 31.3
Hiszen Égyiptom ember és nem Isten, * és lovai hús és nem lélek, és ha az Úr kinyújtja kezét, megtántorodik a segítő, és elesik a megsegített, és együtt mind elvesznek.
Ésa. 31.4
Mert így szólott az Úr hozzám: A mint mormol az oroszlán és az oroszlánkölyök zsákmánya mellett, a mely ellen összehívatnak a pásztorok sereggel, és szavoktól ő meg nem retten, és meg nem ijed sokaságuktól: így száll alá a seregek Ura, hogy hadakozzék a Sion hegyén és halmán!
Ésa. 31.5
Mint repeső madarak, * úgy oltalmazza a seregek Ura Jeruzsálemet, oltalmazván megszabadítja, kimélvén megmenti.
Ésa. 31.6
Térjetek vissza hát hozzá, a kitől oly nagyon elpártolátok, Izráelnek fiai!
Ésa. 31.7
Mivel ama napon megveti mindenki ezüst bálványait * és arany bálványait, a melyeket kezeitek csináltak néktek bűnre.
Ésa. 31.8
És elesik Assiria, nem férfiú kardjától, és nem ember kardja emészti meg azt; és fut egy kard előtt, és ifjai adófizetők * lesznek;
Ésa. 31.9
És kőszála félelem miatt menekül, és a zászlótól fejedelmei elfutnak, szól az Úr, a kinek tüze Sionban van, * és kemenczéje Jeruzsálemben.
