b) A Frankói ág.
b) A Frankói ág.
Fentebb már láttuk, hogy I. Frank az 1262. évben végbement osztozkodás alkalmával Frankót, Gyirótot és Locsmánd felét kapta örökjószágként s hogy ott tartotta legelsőbben lakóhelyét. Ez alkalommal találjuk utoljára az élők sorában.
Elhalálozásának évét nem tudjuk; de még azt sem, hogy nejét mikép hívták. Gyermekei közül II. Frankot ismerjük, továbbá két névtelen leányát.
Az egyik leányt 1281-ben* találjuk, a midőn Osl nb. Móricz végrendelkezett s neje, Luchman Frank gróf leánya jelen van s beleegyezését adja.
Fejér, V. 3. 100.
II. Frank 1286. évi április 18-án* neje Scholastica lelki üdvéért a Frankó mellett fekvő ú. n. «grófi rétet» a borsmonostori apátságnak ajándékozza.
Sopronmegyei oklevéltár I. 52.
Fiai Miklós, III. Frank, Simon és János, úgy az összes rokonság beleegyezett ez adományozásba. A grófi rétnek másik része II. István özvegyének (a széleskúti ágból) tulajdonát képezte. Az okirat nemcsak a saját, hanem rokona, Miklós, az elhunyt Povschán gróf fiának pecsétjével is el van látva.
Fentebb láttuk, hogy I. Franknak 1262-ben egy Pósa nevű veje van; ez kétségkívül e Povschánnal azonos.
Közelebbi adatokat erről a Pósáról sajnálatunkra nem nyujthatunk.
II. Frank fiai közül csakis Miklós szaporította a frankói ágat.
Simon 1336-ban már nincs az élők sorában; mivelhogy pedig frankói része testvérére, Miklósra szállot át, világos, hogy örökös nélkül hunyt el.
Luchmani Frank fia János előfordul 1327 febr. 17-én,* mint sopronmegyei nemes.
I. h. 114.
1342 julius 2-án János sincs már életben. Ugyane napon özvegye, Erzsébet, bizonyítja a vasvári káptalan előtt, hogy Frankó urai hozományára és hitbérére nézve 25 márkával (bécsi dénárokban) kielégítették. Erzsébet meghatalmazottjaként fia Pál, Potli Merth fia és István, Bogyoszlói István fia szerepelnek. E szerint tehát Erzsébet mint Potli Merth özvegye, Frankói János nejévé lőn.
Erzsébet leszármazásáról egyik 1301. évben kelt okirat* nyujt értesítést. Potli Merth, Pálnak 117a fia, ebben az évben büdeskúti birtokát nejének, Erzsébetnek, Potondrofi Legunpuk fia, Ebugur leányának adományozza. Erzsébet büdeskúti birtokát 1349-ben Ágnes nevű leányának, Dorogh János nejének ajándékozta stb.
Sopronmegyei oklevéltár I. 215.
Az 1286-ban megemlített III. Frankot csak névleg ismerjük.
I. Miklós 1336 decz. 8-án újból feltünik.* Agg korában ő is pénzszükségben szenved. Bátyja, Simon után annak egész frankói (= Sarod) birtokát örökölte; ezt a fentebbi időpontban Csornai Belednek (az Osl-nemből) 32 márkáért, bécsi dénárokban, elzálogosította. Fia, Miklós, az elzálogosításba beleegyezik. – I. Miklós még négy évvel annakelőtte, III. István halála után, Széleskútra való jogairól – kártalanítás mellett – Nagymarton urainak javára lemondott (l. f.).
I. h. 137.
I. Miklós elhalálozásának éve, úgy családi viszonya is ismeretlenek.
II. Miklós 1351 augusztus 29-én* rokonával, Frankói Gős fiával, Jánossal, frankói birtokán osztozik. – Nagybátyjuk, Simon és János részét János kapta, Miklós ellenben csak azt a részletet, melyet atyja, I. Miklós birtokolt. János, Gős fia, II. Miklósnak már előbb kölcsön adott egy bizonyos összeget, hogy frankói és gyiróti birtokát rendezze; s az esetben, ha Miklós ezt az összeget Jánosnak visszafizeti, János kötelezte magát, hogy a Sár-Gyirót- és Ombusban fekvő birtokrészleteiről – felerészükben – Miklós javára lemond.
I. h. 225.
