Ismételt süllyedés és emelkedés a Bükk hegység példáján
Ismételt süllyedés és emelkedés a Bükk hegység példáján
A fenti példában bemutatott különleges, rendkívül nagy léptékű függőleges mozgásoknál sokkal elterjedtebbek a lassabban végbemenő, néhány száz métert, legfeljebb 1–2 kilométert kitevő emelkedések és süllyedések. A Bükk hegység képződményeinek hasadványnyom-kormeghatározásával megismerhetővé váltak a hőtörténet finomabb részletei is. A Bükk-fennsík alapszerkezetét kialakító alpi hegységképződés utolsó intenzív szakasza a kréta időszak végén (kb. 80 millió éve) zajlott. Az ekkori, 200–250 °C hőmérsékletű termikus csúcsot a kőzetek lassú lehűlése követte, amely az eocén végéig tartott, amikor is a lepusztulás során a metamorf kőzetek a felszínre bukkantak. Majd az oligocén során, a 40 és 20 millió évvel ezelőtti időintervallumban vastag üledéksor rakódott a mai Bükk hegységre, a mélybe süllyesztve és felmelegítve anyagát. Később ezek az üledékek – a miocén közepén bekövetkezett kiemelkedés hatására – lepusztultak. Ezt újabb jelentős süllyedés és üledékbetemetés követte. Jelenlegi kiemelt és a homokos-agyagos üledékburkától megfosztott helyzetét a Bükk csupán a pliocénban, az utolsó néhány millió év során nyerte el.
A Bükk-fennsíkot alkotó kőzetek hőtörténete
